Napról napra

Az 56. Hangosítóban a Kolibri Színház botrányosra sikerült igazgatóválasztása kapcsán azt járjuk körbe, hogyan zajlik ez a folyamat tőlünk nyugatabbra. A vendégek: Gáspár Ildikó rendező, Jozefina Komporaly műfordító, a londoni University of the Arts docense, Márkus Virág, a Berliner Ensemble nemzetközi kapcsolatokért felelős munkatársa és Székely Kriszta rendező. A moderátor Gócza Anita.

„Az egésznek semmi értelme nem volt, de legalább egy jót röhögtünk rajta. Pont, mint az életen.”

A grandiózus, négyórás időtartam és a rengeteg szöveg ellenére Gáspár Ildikó leginkább miliőt rendez, amely lerúgja magáról az amúgy aprólékosan megjelenített cselekményt. Ami ebben a Bűn és bűnhődésben igazán átütő tud lenni, az a társadalmi légkör: a szinte obszcén módon plasztikusan megjelenített nyomorban és kiszolgáltatottságban a társadalmi együttérzés és az egyéni felelősségvállalás tökéletes hiánya.

O. Horváth Sári: Előszó Gáspár Ildikó Az ajtó című drámájához   A Gáspár Ildikó által jegyzett Szabó Magda-adaptáció hozzám mind stílusában, mind humorában és formájában közelálló módon meséli el Szeredás Emerenc személyes történetét, amihez valamiképpen mindannyiunknak köze van. Szabó Magda megkerülhetetlen alakja és ikonja kultúránknak, szinte nincs olyan év, hogy ne készülne színházi előadás egy-egy […]

Aki Ibsen-darabot olvas vagy Ibsen-előadást néz, többnyire hisz az emberi összeütközések tartalmas elemezhetőségében. Továbbá hisz abban, hogy az embernek vannak meghatározó személyes tulajdonságai, hibái, bűnei. Hogy ezek volnának igazán fontosak és érdekesek. A személyhez kötött, mi több, a kivételes személyiséget hordozó, vagy inkább a kivételes személyiség által hordozott tulajdonságok, hibák, bűnök. Hogy például ez a […]

Nem csak Szeredás Emerenc ufó, hanem Gáspár Ildikó rendezése is: nincs benne biedermeier tapéta, se kredenc, se viaszosvászonnal letakart asztal, sőt még egy ajtó se. Az ajtó – Szeredás Emerenc emlékkoncert (fényévekre) távolodik a Szabó Magda regényeiből készült, a miliő kisrealista ábrázolásához általában ragaszkodó színházi előadások hagyományaitól.

A 34. Hangosítóban olyan színházi alkotókkal beszélgetünk, akik Magyarországon élnek, de külföldön is rendszeresen dolgoznak. A podcast vendégei: Gáspár Ildikó, az Örkény Színház rendezője, Hód Adrienn koreográfus, a Hodworks társulat alapítója, Polgár Csaba, az Örkény Színház színész-rendezője, valamint Székely Kriszta, a Katona József Színház tagja. A moderátor Gócza Anita.

…Ari-Nagy Barbara dramaturgot és Závada Pétert is dicséri, hogy minden beleírás és átszerkesztés ellenére megmaradt az eredeti francia dráma „lépcsőzetes feszültsége”, a rendezés és a színészi játék pedig az előadásba építette bele az ember végtelen kínját és ijesztő esendőségét.

Werkfilm ez leginkább. Akkor is, ha az alkotók „dokumentumfilm-online-próba-videókonferenciá”-nak hívják a formát, melynek segítségével rögzítették egy készülő előadás kidolgozottsági szintjét, megnyitva előttünk otthonuk egy-egy szögletét is. A 2020-as koronakarantén kezdetén az élménymegosztás adakozó aktusa lett ez a kevert műfajú játék.

„Az ember teljesen fel tud oldódni abban, amit csinál” – mondja Gáspár Ildikó rendező a Hangosító 12. adásában, amely a sikerről szól. A műsor vendégei még Tasnádi Bence: “Ugyanazok nézik, ugyanazok játszanak… kis pezsgésre volt szükségem” és Gyabronka József: “Azt mondtam magamnak, hogy ezt sürgősen abba kell hagyni.” A résztvevőkkel Gócz Anita beszélgetett. Hallgassátok meg […]

Mivel rendelkezik némi hatalommal ebben a világban, a kritikus felmutathatja a jót, és szankcionálhatja az elfogadhatatlant.

…ez a szemtelennek tűnő gesztus valójában lojálisabb a szerzőhöz, mintha avíttan, a szöveget érintetlenül hagyva tennék a közönség elé az alkotását.