Napról napra

Börtönrácsok párhuzamosaira emlékeztető fénycsíkok előtt jelenik meg a színpadon Gagarin, az első ember a világűrben. 1961-et írunk. A portréábrázolás tulajdonképpen Istentől eredeztethető. A csillagos eget érdemes fotózni, ahol Gagarin is jár, hiszen sosem tudhatja az ember, mikor bukkan fel valamelyik bolygó mögött a Mindenható.

A sci-fi nem egy gyakori műfaj a magyar színpadokon. Ha mégis megjelenik, általában színházi nevelés előadásokban, hogy a jelenünktől eltávolodva indítson beszélgetést olyan témákról, mint a klímakatasztrófa, menekültválság vagy háborús helyzetek.

Bereczki Csilla pszichiátriatörténeti kabaréjából nem sokat tudunk meg a hisztériáról, de az előadásban még így is érdekesebb a három hisztériás nő, mint a valójában főszereplő férfi.

…Horváth Csaba nehezen szakad el Tar Sándor írásaitól, ami ugyanakkor cseppet sem egyoldalú megközelítéseket jelent; egyrészt „jól állnak egymásnak” ők ketten, másrészt a novellák esetében az egybegyúrás (A mi utcánk; A te országod), a regénynél a feldolgozás segít a színpadi produkciók mindig más és más rétegeire helyezni a hangsúlyokat, amiben persze az aktuális író-cinkostárs sem […]

Felemelő olyan színházat nézni, ami látszólag a hagyományos dramatikus és városi színházi kultúrát követi, de amiben az alkotók érintettsége mégis kézzel fogható.

A Kortárs Drámafesztiválon a Theater Regensburg előadásában, Michael Lippold rendezésében (német nyelven, magyar feliratozással) lesz látható a Mikó Csaba Apátlanok című drámájából készült előadás. Színhely és időpont: Jurányi Produkciós Közösségi Inkubátorház, 2014. november 28., péntek, 20 óra. Ez alkalommal drámamellékletünkben megjelentetjük a darabot.