Tag Archives

Archive of posts published in the tag: Katona József Színház

„Véresen komoly, de mégiscsak játék a színház”

Fekete Ernővel Gócza Anita beszélgetett

Fekete Ernő hűséges típus: 22 éve a budapesti Katona József Színház társulatának tagja. Nem egy harsány alak – saját elmondása szerint –, de azért tud meglepetéseket okozni.

A változások nem jók vagy rosszak, hanem törvényszerűek

Hajduk Károllyal Marton Éva beszélgetett

Sokan ma sem értik, miért hagyta ott a sokak által vágyott Katonát, miért cserélte fel a biztosat a függetlenek bizonytalanabb helyzetével. A Szputnyik megszűnése óta a Vígszínház tagja, de mindenhol azt keresi, ami „nyitva tartja a szemet”.

Rádai Andrea: Az alkotó is ember

Pintér Béla: Ascher Tamás Háromszéken – Katona József Színház

Ami egy újságcikkben erkölcsi számonkérés, kaján ötlet, az a színházban több szempont, pillanatnyi benyomások és helyzetek egymásra rakódása, bonyodalom, a két fél által megélt fájdalom: élet.

Pethő Tibor: Arany OK

Arany-előadások a költő születésének 200. évfordulóján – Örkény, Nemzeti, Katona

Arany János úgy áll a középpontban, hogy tőle jóval kevesebb szöveg hangzik el, mint szellemi követőitől, költőtársaitól. Ennek nyomán pedig sokkal inkább kidomborodik az irodalomra, a költői hagyományra, a kortársakra és az utódokra gyakorolt hatása.

Dömötör Adrienne: Amikor a főszereplő a szöveg marad

Lucy Kirkwood: Munkavégzés során nem biztonságos – Katona József Színház, Kamra

A téma önmagában – vessen fel mégoly fontos és időszerű kérdéseket is – aligha indukál izzó színpadi feszültséget.

Proics Lilla: Hát, mit lehet tenni…

Peter Shaffer: Amadeus – Szabadkai Népszínház Magyar Társulata

Pedig Béres Attila előadása zenei precizitással, olyan színházi profizmussal működik, ami nagyon meggyőző – minden hajszálpontosan van a helyén. Kivéve a nőt mint embert az én szempontrendszeremben: mit kérdez, mire késztet, miről gondolkodtat ez a színház?

„A személyiségemnek kell a sokféleség”

Pelsőczy Rékával Szentgyörgyi Rita beszélgetett

Tulajdonképpen gyerekkoromtól kezdve a fantáziavilágban élek.  Szívesen menekülök a fantáziálásba, miközben egyre jobban értékelem a valóságot is. De sokkal izgalmasabb és szabadabb, következménynélkülibb, egyszerűbb ott minden.  A filmes rendezéseim igazából mesék.

Tarján Tamás: Angolír henger

Martin McDonagh: Hóhérok – Katona József Színház

A hiteles díszlet élő karakterei, az apró részletek kimunkálásában örömét lelő szellemes rendezés „eladja” a kicsit hosszú, izgalmával nem vérnyomásemelő, ugyanakkor morbidan eleven problematikájú színművet.

Kelemen Orsolya: Mikor Helmer nem csak Nórát veszíti el

Top Dogs – Katona József Színház, Kamra

Ma egy bevásárlás is projekt, és a vállalati világon kívül is sokszor inkább meetingre megyünk, mint értekezletre vagy megbeszélésre. A plazmatévé és a smartphone már nem csak a nagykutyák sajátja.

Rádai Andrea: Jelenlétek

Bertolt Brecht: A kaukázusi krétakör – Katona József Színház, Kamra

Ebből a világból emelkedik ki Gruse, ezektől a színészi játékmódoktól választható le Pálmai Anna alakítása. Az ő jelenléte, reszketése nem reflektált, hanem tiszta, egyszerű: valós, valódi.