Archive of posts published in the tag: dráma

Új e-dráma: Péterfy-Novák Éva–Szentesi Éva: A rózsaszín ruha

Dobák Lívia és Sipos Vera előszavával

Arról beszél, hogy egyszerre rettenetesek a férfiak, és vagyunk rettenetesek mi, nők. Hogy milyen egyediek ezek a történetek, és milyen tipikusak. Mennyire szívszorító az egész, és olykor mennyire nevetséges.

Új e-dráma: Halasi Zoltán: Béke velünk avagy az átmenet

A szerző előszavával

A mi nagy népi színházunk (a társadalom) tapasztalatom szerint a szembe nem nézést tűzi műsorra folyamatosan. Az emberek lapítanak és hárítanak. „Vagyis hogy élni akarnak.” (© Petri)

Új e-dráma: Felhőfi-Kiss László: És

A szerző előszavával

Hogy miért lett a darab címe És, már nem emlékszem. De azok a színházi alkotók, akiknek módjukban áll írni és rendezni, sőt a saját írásukat rendezhetik, előbb-utóbb elkészítik a saját „színházról” szóló előadásukat. Nos, nekem ez volt az.

Új e-dráma: Elise Wilk: Eltűntek

Az eltűnt nyelv – a fordító, Albert Mária előszója

Az erdélyi szászok közelmúltjával foglalkozó, egyszerre költői és epikus szöveg rendhagyó módon drámai: a szerkezet, szereplők, időkezelés, nyelvhasználat mind kihívást jelentenek a színrevitel során, de a dráma katartikus hatása vitathatatlan.

Új e-dráma: Helmert Woudenberg: Hazaáruló

Jók és rosszak? – A fordító, Szőnyei András előszavával

Adott egy életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt háborús bűnös, aki éveken át folyamatosan a rossz irányba haladt, és akiről Hollandia felszabadulása után a sajtóban is mint a gonosz megtestesítőjéről írnak. Ez az ember ugyanaz, mint aki gyerekként kéri apját, hogy bocsásson meg az ellene vétkező bátyjának, illetve akit ugyanúgy segítő szándék vezet később vállalatigazgatóként a munkásokkal való…

Trencsényi Katalin: A Szfinx napjai

Járvány és dráma

Angol színházi körökben él egy anekdota arról, hogy a legmegrázóbb katasztrófát követő napon már kopogtat egy drámaíró a londoni nemzeti színház dramaturgjának az irodája ajtaján: „Van erről egy darabom!” Valóban, a szakma híres arról, hogy gyorsan reagál a világ eseményeire, és a színház által biztosított társadalmi és politikai fórumot használja arra, hogy fontos, a közösséget…

Új e-dráma: Selejtesek

Gondolkodik és cselekszik – Rádai Andrea előszava

Egy ponton túl az domborodik ki a darabból, hogy mindenki hibázik, és olykor el is bukik, de igazából csak boldogulni akar valahogy, keresi az útját – ezzel pedig olvasóként és nézőként is nagyon könnyű menni, közösséget vállalni.

Új e-dráma: Miro Gavran: Amikor meghal a színész

A fordítók, Varga Viktória és Varga Iván előszavával

A neves horvát író Felejtsd el Hollywoodot! című vígjátékán egy éve jót derülhettek az olvasók. Most egy idős színészpárról szóló, meghitt, olykor szívbemarkoló történetet ismerhetünk meg.

Gabnai Katalin: Színművek nekifutásból

Hat pályamű az Első Magyar Karantén-Színház és a Litera drámaversenyéből

A koronavírus-járvány okozta élethelyzetekre reflektáló, legfeljebb háromszereplős és maximum negyven perc hosszú egyfelvonásosok írására kértek fel kortárs szerzőket a kiírók, de a felkérésekkel egy időben – a vállalkozó érdeklődők számára – nyílt pályázatot is hirdettek. A felhívást március utolsó napjaiban tették közzé, gyorsan kellett dolgozni. Mindenki csak egy, vadonatúj művet küldhetett be április 15-ig. A…

Új e-dráma: Hatházi András: Kovács János meghal

Szikár hétköznapiság – Lőkös Ildikó előszava

A témaválasztása is egyetemesen átélhető, a halál, az elmúlás árnyékában mutatja föl hőseit: egy fiatalembert, aki az apja halála után évekkel még mindig viaskodik veszteség érzésével.