Napról napra

„Férfinek nem elég öreg, gyereknek nem elég fiatal.” Malvolio jellemzi így Viola-Cesariót Olíviának (Nádasdy Ádám fordításában). Amikor a szombathelyi Vízkereszt…-előadásban elhangzik ez a mondat, a nézőnek déjà vu-érzése támad: nem egészen így, de hallottuk már ezt a kijelentést a Weöres Sándor Színházban ebben az évadban.

Amikor Molnár kisasszony a boltban magára fúj a készletből némi parfümöt, az átleng a zsöllye fölött, el egészen a tizedik sorig, s helyeslő érzést kelt a nézőben. Ugyan miből legyen forradalmian szagos színház, ha nem az Illatszertárból?!

Nem tudtam, hogy mire megyek, hiszen a Vircsaft cím legfeljebb ha az intenzitását jelzi egy eseménynek, de azt tudtam, hogy hová és kikhez. Abban biztos voltam, hogy unatkozni nem fogok, mert a Borgula András által vezetett Gólem Színháznak nem egy produkcióját láttam már előzőleg. A Gólem Központ előkészületeiről és tervezett, a koronavírus bonyodalmaival nehezített nyitásáról […]

Nem is tudom már pontosan, melyik amerikai író mesélte, hogy a hetvenes évek elején vízvezetékszerelőt hívott, és legnagyobb meglepetésére Philip Glass szállt ki a lakására. Először fel sem ismerte az ajtóban ácsorgó munkásruhás alakban a zeneszerzőt, azt gondolta, biztosan csak hasonlít rá, betessékelte, és csak akkor lett neki gyanús, hogy nem puszta hasonlóságról van szó, […]

Tűzpiros raklapok a színen, amerre csak a szem ellát. Vagyis raklapokból épített tornyok, amelyeknek elemei, ha kell, mozgathatóak, pakolhatóak, rájuk lehet ülni, állni is. És néha tényleg kell, hiszen az Izsák Lili által tervezett térbe rajtuk kívül legfeljebb néhány kellék kerül. Pragmatikus funkcióik mellett a raklapok a stilizálás kereteit is megteremtik azáltal, hogy reális, de […]

A régi korok mítoszai arra próbáltak választ adni, hogyan keletkezett a világ, az istenek, minden, ami élő, s köztük elsősorban maga az ember. Ma is születnek mítoszok, de ezeket a mítoszokat kevésbé a múlt, sokkal inkább a jövő érdekli. Ezek a mítoszok jövőt akarnak írni. Különös vállalkozás ez. A kultuszban pedig az ember tettek, szavak, […]

Nyitrán évente megszervezik a színházi fesztivált, ha törik, ha szakad. A Divadelná Nitra Nemzetközi Színházi Fesztiválra minden hasonló kijelentés igaz lehet, mert sem az idei, harmincadik kiadást, sem a tavalyit nem gátolta a koronavírus.

A Dramaturgs’ Network két szabadúszó londoni dramaturg kezdeményezésére jött létre 2001-ben, és az elmúlt két évtized alatt komoly, nemzetközi rangú színházszakmai szervezetté nőtte ki magát az Egyesült Királyságban. Az angol hálózat ötlete egy magyar és egy svéd dramaturg fejéből pattant ki: Trencsényi Katalin és Hanna Slättne egy konyhaasztal mellett döntöttek úgy a kétezres évek elején, […]

„És Bodor Panna drámájának legfontosabb erénye éppen ez: képes úgy közölni azt az élethelyzetet, amelyben az önmagát vesztett főhősnő vergődik, hogy megértjük, nem az ából bébe eljutás a lényeg, még csak nem is a megváltás, a megszabadulás. Hanem ennek a helyzetnek a megértése.”

Ha egy külföldi látogató, akinek fogalma sincs róla, hogy ki volt Latinovits Zoltán, besétálna az OSZMI kiállítására, alighanem pusztán a képek láttán is megérezné nagyságát. Hatásos fotókat látunk, amelyek egy része érzékeny, mélyre hatoló portré, ha pedig nem beállításról van szó, türelemmel kivárt, sokatmondó pillanatok, melyeken átsüt a színészkirály karizmája.

Láng Annamária még a COVID előtt a bécsi Burgtheaterhez szerződött, és a közel egy éves kényszerszünet után 2021. őszén egyből négy előadásban lehet őt látni: az Automatenbüffet, a Der Untergang des Hauses Usher (Az Usher-ház vége), a Komplizen (Cinkosok) és a Mesél a bécsi erdő című produkciókban (az előadások újra műsoron december 13-tól).

„Pilinszky más. Mindenki más, de vannak másabbak. Pilinszky ilyen másabb a magyar költészetben és a költészetben, vagyis csakugyan más, igazi más, mélyen eltérő, ritka, valószínűtlen. Egy fehér antilop, egy transzurán elem…” – írta róla Nemes Nagy Ágnes. Ezt a másságot fokozott mértékben érzik, akik a színműíró Pilinszkyt próbálják elméletben, vagy – még kimondani is izgalmas! […]