Napról napra

Ahogyan a honi politikai (úgynevezett) kultúra (nevezzük néven) kultúrálatlanságának lett egyenes következménye a közélet teátrumában a Kétfarkú Kutya Párt anarchista dadaizmusa, mint a cinikus valóságtagadás és primitív nyelvrongálás fokozhatatlan paródiája, úgy terebélyesedett az emberszerű répa dicstelen története a következő művészeti tengelyen:

Egészen sokan komolyan vették a Budaörsi Latinovits Színház kérését: a dress code szerint a nézőket lehetőleg sárga, csíkos, zöld, kék vagy szürke ruhában és/vagy kiegészítőkkel várják a Cyranora, Pelsőczy Réka rendezésére. Vizuálisan tehát máris egység alakul a nézők és a T-alakú színpadon járkáló, díszletet igazító színészek közt, utóbbiak többször reagálnak is rá, hogy színházat csinálnak.

Alföldi Róbert rendezésében humor és tragédia kéz a kézben jár.

A barátság témája egyike azoknak a kisgyerekekhez szóló színházi tartalmaknak, amelyek önmagukban is kijelölik megcélzott közönségük alsó életkorát – nem véletlen tehát, hogy mindkét bemutatót négyéves kortól ajánlják az alkotóik. Az előadások különböző nézőpontból mesélnek arról, milyen fontos dolog az életben a barátság. Az egyik arra vezeti rá a nézőit, mennyire sokat kell tenni érte, […]

Hősi vállalkozás ez, komolyan vett feladat. Van benne erő is, elszánás is. Napok múlva is nagyrabecsüléssel emlékszem a tíz budaörsi és a négy vendégművész munkájára. Fehér Balázs Benőtől, a rendezőtől pedig láttam már annyi jó, vagy legalábbis öntörvényűnek mutatkozó produkciót, hogy feszült figyelemmel kövessem előadásainak minden rezdülését. A darab műsorra tűzését pedig el kell fogadnom, […]

Ödön von Horváth Kasimir és Karoline-je az utóbbi évtizedekben sokszor színre került Magyarországon. Gondolhatunk a Krétakör 2005-ös bemutatójára vagy Alföldi Róbert rendezésére a Centrál Színházból (2019), de többször láthattuk az utóbbi években a fővároson kívül is. A népszerűség érthető: a nagyvárosi forgatagban két fiatal keresi az útját, önmagát és a boldogságot talán egymásban, talán nem, […]

A kiskamaszoknak ajánlott Médea gyermekei egy válás feldolgozása a gyerekek szemszögéből. Mi derül ki alulnézetből, a falon átszűrődő veszekedésekből, apa elköltözéséből, anya hangulatingadozásaiból, a kissé esetlen nagynéni megjelenéséből? A darabot a pesti felnőtt közönség két évtizeddel ezelőtt a Kolibriben Novák János rendezésében is láthatta – az eredeti mű átiratát most drámapedagógiai foglalkozással kiegészítve állította színpadra […]

Lehet-e egységesen beszélni kortárs magyar drámáról anélkül, hogy elfelejtenénk, mit is értünk kortárs alatt? Kortárs, mert reflektál a jelenre; kortárs, mert élő szerző darabja. Az idei DESZKA Fesztivál számos ellentétet felsorakoztatott. Kérdés, hogy ezzel vajon tágította vagy szűkítette a kortárs magyar dráma fogalmi kereteit. Hiszen míg egy kőszínházi, sokszor kereslet-kínálat alapú műsorpolitika nehezebben nyit más […]

Hiányoznak a magánhangzók a budaörsi bemutató kisbetűvel kezdett címéből – ami kellően rejtélyes ahhoz, hogy az értelmezést illetően előzetes találgatásokra adjon okot, és sejteti, hogy ez a verzió sokban eltér majd a konvencióktól. Az Alföldi Róbert rendezte előadás egésze ugyan kevésbé rejtélyes, de kétségkívül eltér a konvencióktól.

Múlt századi színpadi szövegek esetén mindig érdeklődve figyelem azok jelenérvényűségét. Tennessee Williams jól ismert drámáját, A vágy villamosát a dél amerikai rancsok és a New Orleans-i francia negyed világainak keresztezése adja. Most a Budaörsi Latinovits Színház tűzte műsorára. Valószínű, hogy a sikerdarabok esetén fel sem merül kérdésként, hogy időről időre elő kell venni azokat, mégis, […]

Dicséretes szándék, hogy a Budaörsi Latinovits Színház neves vendégrendezője, a többnyire Németországban dolgozó Kovalik Balázs úgy nyúl Molnár Ferenc talán legismertebb darabjához, ahogyan eddig még senki – legalábbis senki az általam látott előadások alkotói közül –, amennyiben Ari-Nagy Barbara dramaturgiai segítségével komolyan, azaz szó szerint veszi Muskátné ravasz metaforáját, amellyel a körhinta-tulajdonos vissza kívánja édesgetni […]

Meghitt karácsonyi hangulat: finom világítás, zene, szemben a feldíszített fa, oldalt lakályos bútorok, falióra, képek és némi giccs, leheletnyi ízléstelenség és túldíszítettség; babák, plüss és faragott állatkák. A kellemes, mondhatni gemütlich nyárspolgári hangulat Annie Baker szigorú előírásait követő díszletében, Máté Gábor rendezésében a Budaörsi Latinovits Színházban erős hangulatú és megkapó.