Színikritikusok díja 2017/2018

2018-11-29

Életműdíj: Lázár Kati

A legjobb új magyar dráma/színpadi szöveg: Závada Pál – Mohácsi István – Mohácsi János: EGY PIACI NAP

A legjobb előadás: BORISZ DAVIDOVICS SÍREMLÉKE (Újvidéki Színház, rendezte: Alekszandar Popovszki)

A legjobb rendezés: A SALEMI BOSZORKÁNYOK (Weöres Sándor Színház, Szombathely, rendezte: Alföldi Róbert)

A legjobb zenés/szórakoztató előadás: CHIOGGIAI CSETEPATÉ (Tamási Áron Színház, Sepsiszentgyörgy, rendezte: Sardar Tagirovsky)

A legjobb független színházi előadás: UTAS ÉS HOLDVILÁG (TÁP Színház, Trafó Kortárs Művészetek Háza, rendezte: Vajdai Vilmos)

A legjobb gyerek- és ifjúsági színházi előadás: ANTIGONÉ (k2 Színház, rendezte: Fábián Péter)

A legjobb női főszereplő: HERNÁDI JUDIT (A félelem megeszi a lelket, Átrium, Kultúrbrigád)

A legjobb férfi főszereplő: ALFÖLDI RÓBERT (III. Richárd, Radnóti Színház)

A legjobb női mellékszereplő: JORDÁN ADÉL (Ascher Tamás Háromszéken, Katona József Színház, Pintér Béla és Társulata)

A legjobb férfi mellékszereplő: LÁSZLÓ ZSOLT (III. Richárd, Radnóti Színház)

A legjobb díszlet: ROSMERSHOLM (Kolozsvári Állami Magyar Színház, tervezte: Andrij Zsoldak, Daniel Zsoldak)

A legjobb jelmez: ALICE (Tamási Áron Színház, Sepsiszentgyörgy, tervezte: Kiss Zsuzsanna)

A legjobb színházi zene: ALICE (Tamási Áron Színház, Sepsiszentgyörgy, sZempöl Offchestra)

A legígéretesebb pályakezdő: KORODI JANKA és SODRÓ ELIZA

Különdíj: A szombathelyi WEÖRES SÁNDOR SZÍNHÁZ első tízéves korszakáért

Kurázsi különdíj: SÁROSDI LILLA, bátor kiállásáért, a hazai #metoo mozgalom elindításáért

A 39. alkalommal átadott Színikritikusok díja szavazásában 18 olyan céhtag vett részt, aki legalább 90 új magyar bemutatót látott a 2017/18-as évadban. Mivel szerettük volna több, gyakorló kritikus véleményét is integrálni, ezért további hat kollégánk – Dömötör Adrienne, Kovács Bálint, Kovács Natália, Miklós Melánia, Rádai Andrea, Szűcs Mónika – szintén kitöltötte a szavazólapot, ők átlagosan 66 bemutatót néztek meg tavaly. Néhány kategóriában holtversenyes, szoros tömörüléses helyzetek álltak elő a számolásnál, illetve az is előfordult, hogy az élen állónak nem volt a szabályaink szerint elég voksa a győzelemhez – jellemzően és sajnálatosan ilyen például a gyermek- és ifjúsági színház kategóriája, amelyben a résztvevőknek csak a fele volt szavazóképes –, ezért ezekben az esetekben a szavazókkal rangsoroltattuk az élbolyt, és ily módon, mintegy második fordulós voksolással alakult ki a végeredmény.

A 2017/18-as évad mezőnyében három határon túli magyar színház négy produkciójával összesen hat kategóriában nyert kritikusdíjat (legjobb előadás, legjobb zenés/szórakoztató előadás, legjobb díszlet, legjobb jelmez, legjobb zene, legígéretesebb pályakezdő). Vidéki színház két díjat kapott (a szombathelyiek, a legjobb rendezését és a különdíjat). Független színházi produkciók alkotói nem csupán a független kategóriában nyertek, hanem további három kategóriagyőzelemben részesek (legjobb gyerek- és ifjúsági előadás, legjobb női alakítás, legjobb női mellékszereplő.) A fenti három markáns tényező jelez egyfajta tendenciát, amelyen a kritikusok mindenesetre rajta tartják a szemüket.

Ha túl a díjazottak listáján magukat a szavazatokat is átvizsgáljuk, arra jutunk, hogy 100 színház/társulat 188 produkciójára adtak voksot a kritikusok. A társulatok közül 59 fővárosi, 23 vidéki és 18 határon túli. A kőszínháziak és a függetlenek aránya 47:53 az utóbbiak javára. A szavazatokban a legtöbbször szereplő produkciók A Krakken művelet és az Ascher Tamás Háromszéken – még ha ez nem feltétlenül hozott is díjat. A Trafóhoz, a Katona József Színházhoz, a Radnóti Színházhoz és a Miskolci Nemzeti Színházhoz kötődik a legtöbb említés, ugyanakkor a Vígszínház az, amelyik a 15 kategória közül – a függetlenen kívül – mindegyikben kapott pontot valamelyik kritikustól.

353 színházi alkotó nevét foglalják magukban a szavazólapok. 86 színésznő és 74 színész kapott voksot. A legtöbbet említett alkotók listáját Alföldi Róbert vezeti, őt követi Mohácsi János, Benedek Mari, ifj. Vidnyánszky Attila és Kálmán Eszter – nekik minden bizonnyal erős és jól sikerült évaduk volt.

Jövőre esedékes a 40. kritikusdíj. Reméljük, megérjük. Bízzunk abban, hogy minden nehézség és nehezítés ellenére is ki tudunk tartani a színháznézés, a kritikaírás, a szakmai szervezeti működés és a kritikusdíj-szavazás mellett. Valamint kitartanak azok is – színházak, támogatók, pártolók, nézők, olvasók –, akik segítik a munkánkat.

Jászay Tamás, Stuber Andrea (szavazóbiztosok)

 

BALOGH GYULA
Népszava

A legjobb új magyar dráma/színpadi szöveg: Benedek Albert, Dömötör András és a társulat: SECOND LIFE, AVAGY KÉTÉLETEM – Závada Pál, Mohácsi István, Mohácsi János: EGY PIACI NAP – Tasnádi István: KARTONPAPA

A legjobb előadás: III. RICHÁRD (Radnóti Színház, rendezte: Andrei Şerban) – A HATTYÚ (Örkény Színház, rendezte: Polgár Csaba) – A FÉLKEGYELMŰ (Komáromi Jókai Színház, rendezte: Martin Huba)

A legjobb rendezés: III. RICHÁRD (Radnóti Színház, rendezte: Andrei Şerban) – A FÉLKEGYELMŰ (Komáromi Jókai Színház, rendezte: Martin Huba) – ASCHER TAMÁS HÁROMSZÉKEN (Katona József Színház, Pintér Béla és Társulata, rendezte: Pintér Béla)

A legjobb zenés/szórakoztató előadás: CHIOGGIAI CSETEPATÉ (sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház, rendezte: Sardar Tagirovsky) – DORIAN GRAY (Budapesti Operettszínház, rendezte: Réthly Attila)

A legjobb független színházi előadás: SECOND LIFE, AVAGY KÉTÉLETEM (Orlai Produkciós Iroda, Hatszín Teátrum, rendezte: Dömötör András)

A legjobb gyerek- és ifjúsági előadás:

A legjobb női főszereplő: IMRE ÉVA (Rosmersholm, Kolozsvári Állami Magyar Színház) – LÁNG ANNAMÁRIA (A kaukázusi krétakör, Miskolci Nemzeti Színház) – HERNÁDI JUDIT (A félelem megeszi a lelket, Átrium, Kultúrbrigád)

A legjobb férfi főszereplő: IFJ. VIDNYÁNSZKY ATTILA (Hamlet, Vígszínház) – ALFÖLDI RÓBERT (III. Richárd, Radnóti Színház) – MÁTRAY LÁSZLÓ (Bánk bán, Nemzeti Színház)

A legjobb női mellékszereplő: CSÁKÁNYI ESZTER (A hattyú, Örkény Színház) – SODRÓ ELIZA (III. Richárd, Radnóti Színház) – SZAKÁCS HAJNALKA (Három nővér, debreceni Csokonai Színház)

A legjobb férfi mellékszereplő: HAJDUK KÁROLY (Hamlet, Vígszínház) – KERESZTES TAMÁS (Ascher Tamás Háromszéken, Katona József Színház, Pintér Béla és Társulata) – MAGYAR ATTILA (Delila, Centrál Színház)

A legjobb díszlet: ROSMERSHOLM (Kolozsvári Állami Magyar Színház, tervezte: Andrij Zsoldak, Daniel Zsoldak) – KÍSÉRTETEK (Centrál Színház, tervezte: Kálmán Eszter) – A KAUKÁZUSI KRÉTAKÖR (Miskolci Nemzeti Színház, tervezte: Kovács Dániel)

A legjobb jelmez A HATTYÚ (Örkény Színház , tervezte: Izsák Lili)

A legjobb színházi zene: KAFKA A TENGERPARTON (székesfehérvári Vörösmarty Színház, zeneszerző: Szemző Tibor) – PHAEDRA (gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház, zeneszerző: Bocsárdi Magor) – EGY PIACI NAP (Radnóti Színház, zeneszerző: Kovács Márton)

A legígéretesebb pályakezdő: MÉSZÁROS BLANKA színész (Ithaka, Katona József Színház) – SZILÁGYI BÁLINT rendező (Szenteste, Hatszín Teátrum) – BÍRÓ BENCE dramaturg (Leonce és Léna, székesfehérvári Vörösmarty Színház)

Különdíj:

 

 

BÓTA GÁBOR
Klubrádió, Független Hírügynökség, Népszava

A legjobb új magyar dráma/színpadi szöveg: Tasnádi István: KARTONPAPA – Spiró György: SZÉLJEGY – Terék Anna: VÍG KÖNNYEK NÁSZA

A legjobb előadás: ROSMERSHOLM (Kolozsvári Állami Magyar Színház, rendezte: Andrij Zsoldak) – BÁNK BÁN (Nemzeti Színház, rendezte: Vidnyánszky Attila) – A HATTYÚ (Örkény Színház, rendezte: Polgár Csaba)

A legjobb rendezés: A SÖTÉTSÉG HATALMA (Budaörsi Latinovits Színház, rendezte: Alföldi Róbert) – HÁZTŰZNÉZŐ (Katona József Színház, rendezte: Ascher Tamás) – CHIOGGIAI CSETEPATÉ (sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház, rendezte: Sardar Tagirovsky)

A legjobb zenés/szórakoztató előadás: VÍG KÖNNYEK NÁSZA (vajdasági Tanyaszínház, rendezte: Puskás Zoltán) – DORIAN GRAY (Budapesti Operettszínház, rendezte: Réthly Attila) – DELILA (Centrál Színház, rendezte: Puskás Tamás)

A legjobb független színházi előadás: FÖLDI PARADICSOM (KV Társulat, Trafó, rendezte: Ördög Tamás) – VÉDETT FÉRFIAK KERTJE (Stereo Akt, Jurányi Ház, rendezte: Boross Martin) – A MI JÓZSINK –  ERZSIKE (Orlai Produkciós Iroda, Mozsár Műhely, rendezte: Pelsőczy Réka)

A legjobb gyerek- és ifjúsági előadás:

A legjobb női főszereplő: IMRE ÉVA (Rosmersholm, Kolozsvári Állami Magyar Színház) – UDVAROS DOROTTYA (Bánk bán, Nemzeti Színház) – POKORNY LIA (Dolgok, amikért érdemes élni, Centrál Színház)

A legjobb férfi főszereplő: IFJ. VIDNYÁNSZKY ATTILA (Hamlet, Vígszínház) – MÁTRAY LÁSZLÓ (Bánk bán, Nemzeti Színház) – ALFÖLDI RÓBERT (III. Richárd, Radnóti Színház)

A legjobb női mellékszereplő: KOVÁTS ADÉL (III. Richárd, Radnóti Színház) – BANDOR ÉVA (A félkegyelmű, Komáromi Jókai Színház) – OLÁH ZSUZSA (Három nővér, debreceni Csokonai Színház)

A legjobb férfi mellékszereplő: BÍRÓ JÓZSEF (Hedda Gabler, Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulat) – SZEMENYEI JÁNOS (Csárdáskirálynő, kecskeméti Katona József Színház) – MUCSI ZOLTÁN (A piszkosak, Karinthy Színház)

A legjobb díszlet: ROSMERSHOLM (Kolozsvári Állami Magyar Színház, tervezte: Andrij Zsoldak, Daniel Zsoldak) – PHAEDRA (gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház, tervezte: Tenkei Tibor) – MACSKADÉMON (Budapesti Operettszínház, tervezte: Csanádi Judit)

A legjobb jelmez: III. RICHÁRD (Radnóti Színház, tervezte: Nagy Fruzsina) – ASCHER TAMÁS HÁROMSZÉKEN (Katona József Színház, Pintér Béla és Társulata, tervezte: Benedek Mari) – CHIOGGIAI CSETEPATÉ (sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház, tervezte: Bajkó Blanka Alíz)

A legjobb színházi zene: BORISZ DAVIDOVICS SÍREMLÉKE (Újvidéki Színház, zeneszerző: Marjan Nećak) – EGY PIACI NAP (Radnóti Színház, zeneszerző: Kovács Márton) – BERLIN, ALEXANDERPLATZ (Katona József Színház, zene: Freakin’ Disco)

A legígéretesebb pályakezdő: VECSEI H. MIKLÓS színész, fordító, dramaturg – BODOKY MÁRK színész – LÁSZLÓ LILI színész

Különdíj: ZIMÁNYI ZSÓFIA, a Rózsavölgyi Szalonért – GÁLVÖLGYI DORKA, a Hatszín Teátrumért – k2 SZÍNHÁZ

Borisz Davidovics síremléke (Újvidéki Színház). Fotó: Srđan Doroški

CSÁKI JUDIT
Revizor – a kritikai portál

A legjobb új magyar dráma/színpadi szöveg: Závada Pál, Mohácsi István, Mohácsi János: EGY PIACI NAP – Fekete Ádám: A JEDITANÁCS ÖSSZEÜL – Benkó Bence, Fábián Péter: EMBEREK ALKONYA

A legjobb előadás: A SALEMI BOSZORKÁNYOK (szombathelyi Weöres Sándor Színház, rendezte: Alföldi Róbert) – FELHŐ A NADRÁGBAN (szabadkai Kosztolányi Dezső Színház, rendezte: Kokan Mladenović) – TÓTFERI (Titkos Társulat, Trafó, rendezte: Kárpáti Péter)

A legjobb rendezés: EGY PIACI NAP (Radnóti Színház, rendezte: Mohácsi János) – A FÉLELEM MEGESZI A LELKET (Átrium, Kultúrbrigád, rendezte: Alföldi Róbert) – „AHOGYTETSZIK” (Miskolci Nemzeti Színház, rendezte: Rusznyák Gábor)

A legjobb zenés/szórakoztató előadás: KABARÉ (Miskolci Nemzeti Színház, rendezte: Mohácsi János) – DORIAN GRAY (Budapesti Operettszínház, rendezte: Réthly Attila)

A legjobb független színházi előadás: TÓTFERI (Titkos Társulat, Trafó, rendezte: Kárpáti Péter) – HŰSÉG (k2 Színház, MU Színház, rendezte: Benkó Bence) – FÖLDI PARADICSOM (KV Társulat, Trafó, rendezte: Ördög Tamás)

A legjobb gyerek- és ifjúsági előadás:

A legjobb női főszereplő: HERNÁDI JUDIT (A félelem megeszi a lelket, Átrium, Kultúrbrigád) – BÉRES ILONA (A székek, Pesti Magyar Színház) – BÁNFALVI ESZTER (A salemi boszorkányok, szombathelyi Weöres Sándor Színház)

A legjobb férfi főszereplő: ALFÖLDI RÓBERT (III. Richárd, Radnóti Színház) – BÁNYAI KELEMEN BARNA (A salemi boszorkányok, szombathelyi Weöres Sándor Színház) – CSUJA IMRE (IV. Henrik, Örkény Színház)

A legjobb női mellékszereplő: SÖPTEI ANDREA (Bánk bán, Nemzeti Színház) – STEFANOVICS ANGÉLA (Tótferi, Titkos Társulat, Trafó) – SPOLARICS ANDREA (A sötétség hatalma, Budaörsi Latinovits Színház)

A legjobb férfi mellékszereplő: HARSÁNYI ATTILA (Kabaré, Miskolci Nemzeti Színház) – NAGY ZSOLT (IV. Henrik, Örkény Színház) – LÁSZLÓ ZSOLT (III. Richárd, Radnóti Színház)

A legjobb díszlet: KABARÉ (Miskolci Nemzeti Színház, tervezte: Khell Zsolt) – KÍSÉRTETEK (Centrál Színház, tervezte: Kálmán Eszter) – ÜBÜ (kecskeméti Katona József Színház, tervezte: Fekete Anna)

A legjobb jelmez: IV. HENRIK (Örkény Színház, tervezte: Benedek Mari) – A SALEMI BOSZORKÁNYOK (szombathelyi Weöres Sándor Színház, tervezte: Kálmán Eszter) – KÉPZELT BETEG (kecskeméti Katona József Színház, tervezte: Ignjatovic Kristina)

A legjobb színházi zene: EGY PIACI NAP (Radnóti Színház, zeneszerző: Kovács Márton)

A legígéretesebb pályakezdő: HARTAI PETRA színész (A salemi boszorkányok, szombathelyi Weöres Sándor Színház) – SODRÓ ELIZA színész (III. Richárd, Radnóti Színház) – FEKETE ÁDÁM író, rendező, dramaturg, színész (A Jeditanács összeül, Trafó)

Különdíj: ARI-NAGY BARBARA dramaturg, a IV. Henrikért – NÁDASDY ÁDÁM, a IV. Henrik újrafordításáért

Egy piaci nap (Radnóti Színház). Fotó: Dömölky Dániel

CSIZNER ILDIKÓ
Criticai Lapok

A legjobb új magyar dráma/színpadi szöveg: Závada Pál, Mohácsi István, Mohácsi János: EGY PIACI NAP – Spiró György: SZÉLJEGY – Szálinger Balázs: A HALHATATLANSÁGRA VÁGYÓ KIRÁLYFI

A legjobb előadás: KABARÉ (Miskolci Nemzeti Színház, rendezte: Mohácsi János) – BÁNK BÁN (Nemzeti Színház, rendezte: Vidnyánszky Attila) – VÉRNÁSZ (kecskeméti Katona József Színház, rendezte: Kocsis Pál)

A legjobb rendezés: A SALEMI BOSZORKÁNYOK (szombathelyi Weöres Sándor Színház, rendezte: Alföldi Róbert) – BŰN ÉS BŰNHŐDÉS (Miskolci Nemzeti Színház, rendezte: Szabó Máté) – A NÉV: CARMEN (nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház, rendezte: Sediánszky Nóra)

A legjobb zenés/szórakoztató előadás: DORIAN GRAY (Budapesti Operettszínház, rendezte: Réthly Attila) – CSÁRDÁSKIRÁLYNŐ (kecskeméti Katona József Színház, rendezte: Béres Attila) – DELILA (Centrál Színház, rendezte: Puskás Tamás)

A legjobb független színházi előadás: UTAS ÉS HOLDVILÁG (TÁP Színház, Trafó, rendezte: Vajdai Vilmos) – FÖLDI PARADICSOM (KV Társulat, Trafó, rendezte: Ördög Tamás) – EMBEREK ALKONYA (k2 Színház, Miskolci Nemzeti Színház, rendezte: Benkó Bence, Fábián Péter)

A legjobb gyerek- és ifjúsági előadás: HAMUPIPŐKE (győri Vaskakas Bábszínház, rendezte: Tengely Gábor) – MIT KERESETT JAKAB AZ ÁGY ALATT? (Budapest Bábszínház, rendezte: Szenteczki Zita) – VISSZATÉRŐ (Kolibri Színház, rendezte: Czukor Balázs)

A legjobb női főszereplő: HERNÁDI JUDIT (A félelem megeszi a lelket, Átrium, Kultúrbrigád) – BÁSTI JULI (Kísértetek, Centrál Színház) – BÁNFALVI ESZTER (A salemi boszorkányok, szombathelyi Weöres Sándor Színház)

A legjobb férfi főszereplő: IFJ. VIDNYÁNSZKY ATTILA (Hamlet, Vígszínház) – ALFÖLDI RÓBERT (III. Richárd, Radnóti Színház) – CSUJA IMRE (IV. Henrik, Örkény Színház)

A legjobb női mellékszereplő: MÁHR ÁGI (Kabaré, Miskolci Nemzeti Színház) – FÜR ANIKÓ (A hattyú, Örkény Színház) – EGRI MÁRTA (A mi osztályunk, tatabányai Jászai Mari Színház – Népház)

A legjobb férfi mellékszereplő: LÁSZLÓ ZSOLT (III. Richárd, Radnóti Színház) – HAJDUK KÁROLY (Hamlet, Vígszínház) – KŐSZEGI ÁKOS (Csárdáskirálynő, kecskeméti Katona József Színház)

A legjobb díszlet: ITHAKA (Katona József Színház, tervezte: Balázs Juli) – ILLATSZERTÁR (nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház, tervezte: Khell Zsolt) – CSONGOR ÉS TÜNDE (Miskolci Nemzeti Színház, tervezte: Árvai György)

A legjobb jelmez: BERLIN, ALEXANDERPLATZ (Katona József Színház, tervezte: Nagy Fruzsina) – A HATTYÚ (Örkény Színház, tervezte: Izsák Lili) – KABARÉ (Miskolci Nemzeti Színház, tervezte: Remete Kriszta)

A legjobb színházi zene: ASCHER TAMÁS HÁROMSZÉKEN (Katona József Színház, Pintér Béla és Társulata, zeneszerző: Ökrös Csaba) – AZ ÁTVÁLTOZÁS (Örkény Színház, zeneszerző: Kákonyi Árpád, Matkó Tamás) – EGY PIACI NAP (Radnóti Színház, zeneszerző: Kovács Márton)

A legígéretesebb pályakezdő: MARKÓ-VALENTYIK ANNA színész (A halhatatlanságra vágyó királyfi, Hamupipőke, győri Vaskakas Bábszínház) – SZILÁGYI BÁLINT rendező (színArany, Radnóti Színház) – VECSEI H. MIKLÓS színész, fordító, dramaturg (Mondjad, Atikám!, Kinek az ég alatt már senkije sincsen, Vígszínház)

Különdíj: SZOMBATHELYI WEÖRES SÁNDOR SZÍNHÁZ, a színházteremtő, társulatépítő és jelentős előadásokat létrehozó első tíz évéért – k2 SZÍNHÁZ, a fiatalos, ötletekkel teli, tartalmas első öt évéért – GYULAY ESZTER, William Wharton Madárka című regényének dramatizálásáért és rendezéséért

Volt két, nekem igen tetsző rendezői évad. A magán- és közerkölcseinkre érzékenyen reagáló, a zsigereinkbe hatoló, parádés színészi összmunkában megvalósuló. Az egyik Alföldi Róberté, a másik Mohácsi Jánosé. Ha a voksolás szabályai megengednék, a Radnóti Színházban rendezett Egy piaci nappal és a nyíregyházi Illatszertárral Mohácsi mindenképpen helyet kapna a képzeletbeli dobogómon, mint ahogy az Átriumban színpadra vitt Alföldi-rendezés, A félelem megeszi a lelket is ott lenne a legjobbak között. Pedig több mint tizenháromszor annyi bemutatót néztem meg, mint amennyit a két rendező jegyzett az idei színházi szezonban. És mégis… Örömmel láttam azt is, hogy a Radnóti Színház mennyi új arccal, színnel, merészséggel gazdagodott, a kecskeméti, a szombathelyi és a miskolci társulat pedig a tavalyinál nem adta alább.

Számomra fontos dolgokról szólt meggyőzően Varga Mária a székesfehérvári Régimódi történetben, Czakó Julianna a miskolci Kabaréban, Imre Éva a kolozsváriak Rosmersholm-előadásában, Takács Katalin a Budaörsi Latinovits Színház A házasságszerző című bemutatójában és a Katona József Színház Széljegyében, Piti Emőke a k2 Színház Antigonéjában, Balsai Móni a Centrál Színházban Delilaként, Vajda Gyöngyvér Phaedraként a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió előadásában, Martinovics Dorina és Radnay Csilla a Radnóti Színházban bemutatott Egy piaci napban, Lázár Kati az Átriumban játszott A Krakken műveletben, Kurta Niké és Nyakó Júlia a Trafóban előadott FÜGE Produkcióban, a Kálvária lakóparkban, Elor Emina az újvidékiek Borisz Davidovics síremléke című előadásában…

A nekem legjobban tetsző Shakespeare-alakításokon túl kiemelkedőt nyújtott Bányai Kelemen Barna A salemi boszorkányokban Szombathelyen, Horváth László Attila az Illatszertárban Nyíregyházán, Bartha László Zsolt a marosvásárhelyiek Hedda Gabler-előadásában, Nagy Norbert a Forte Társulat Az öngyilkos című bemutatójában, Polgár Csaba az Örkény Színház Kafka-adaptációjában, Az átváltozásban, Kocsis Dénes Dorian Grayként a Budapesti Operettszínházban, Takátsy Péter Miskin hercegként a Katona Sufnijában, Feczesin Kristóf Raszkolnyikovként a miskolci Bűn és bűnhődésben…

Gyulay Eszter a Madárka-rendezésében a két egymásra rezonáló színészt, Varga Ádámot és Tóth János Gergelyt késztette meghitt, személyes, rendkívül intenzív játékra egy pincében. Nekem pedig ez az este egy másik Madárkát is megidézett. Mátrai Tamást, aki először próbálta ki a repülés szabadságát ebben a szerepben, s akinek a színpadi hiánya immáron megmásíthatatlan.

 

DÖMÖTÖR ADRIENNE

A legjobb új magyar dráma/színpadi szöveg: Závada Pál, Mohácsi István, Mohácsi János: EGY PIACI NAP – Bognár Péter: MINDEN KOMBI CIRKÓ, DE NEM MINDEN CIRKÓ KOMBI – Spiró György: SZÉLJEGY

A legjobb előadás: BORISZ DAVIDOVICS SÍREMLÉKE (Újvidéki Színház, rendezte: Alekszandar Popovszki) – CHIOGGIAI CSETEPATÉ (sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház, rendezte: Sardar Tagirovsky) – BÁNK BÁN (Nemzeti Színház, rendezte: Vidnyánszky Attila)

A legjobb rendezés: A KÉKSZAKÁLLÚ HERCEG VÁRA (Magyar Állami Operaház, rendezte: Kasper Holten) – III. RICHÁRD (Radnóti Színház, rendezte: Andrei Şerban) – KINEK AZ ÉG ALATT MÁR SENKIJE NINCSEN (Vígszínház, rendezte: ifj. Vidnyánszky Attila)

A legjobb zenés/szórakoztató előadás: SECOND LIFE, AVAGY KÉTÉLETEM (Orlai Produkciós Iroda, Hatszín Teátrum, rendezte: Dömötör András) – ALICE (sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház, sZempöl Offchestra, rendezte: Bocsárdi László) – KÉKSZAKÁLL (Budapesti Operettszínház, rendezte: Székely Kriszta)

A legjobb független színházi előadás: RETTEGÉS ÉS ÍNSÉG A HARMADIK BIRODALOMBAN (Stúdió K Színház, k2 Színház, rendezte: Benkó Bence, Fábián Péter) – AZ ÖNGYILKOS (Forte Társulat, Szkéné Színház, rendezte: Horváth Csaba) – VÍG KÖNNYEK NÁSZA (vajdsági Tanyaszínház, rendezte: Puskás Zoltán)

A legjobb gyerek- és ifjúsági előadás:

A legjobb női főszereplő: KOVÁTS ADÉL (Üvegfigurák, Radnóti Színház) – BACH KATA (Háború és béke, Vígszínház) – VARGA ANDREA (Hedda Gabler, Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulat)

A legjobb férfi főszereplő: IFJ. VIDNYÁNSZKY ATTILA (Hamlet, Vígszínház) – ALFÖLDI RÓBERT (III. Richárd, Radnóti Színház) – CSUJA IMRE (IV. Henrik, Örkény Színház)

A legjobb női mellékszereplő: BÖRCSÖK ENIKŐ (Hamlet, Vígszínház) – CSÁKÁNYI ESZTER (A hattyú, Örkény Színház) – BENEDEK ÁGNES (Chioggiai csetepaté, sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház)

A legjobb férfi mellékszereplő: SERESS ZOLTÁN (Lóvá tett lovagok, Vígszínház) – KERESZTES TAMÁS (Háztűznéző, Katona József Színház) – ERDEI GÁBOR (Chioggiai csetepaté, sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház)

A legjobb díszlet: PHAEDRA (gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház, tervezte: Tenkei Tibor) – BERLIN, ALEXANDERPLATZ (Katona József Színház, tervezte: Horváth Jenny) – A TAVASZ ÉBREDÉSE (gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház, BBTE Színházi Intézet, tervezte: Huszár Kató)

A legjobb jelmez: HEDDA GABLER (Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulat, tervezte: Bianca Imelda Jeremias) – A HATTYÚ (Örkény Színház, tervezte: Izsák Lili) – ÜVEGFIGURÁK (Radnóti Színház, tervezte: Benedek Mari)

A legjobb színházi zene: SENZA SANGUE (Magyar Állami Operaház, zeneszerző: Eötvös Péter) – CSONGOR ÉS TÜNDE (Maladype Színház, zeneszerző: Sáry László)

A legígéretesebb pályakezdő: VECSEI H. MIKLÓS színész, fordító, dramaturg – SARDAR TAGIROVSKY rendező – SODRÓ ELIZA színész

Különdíj: KOVÁTS ADÉL színigazgató

 

GABNAI KATALIN

A legjobb új magyar dráma/színpadi szöveg: Závada Pál, Mohácsi István, Mohácsi János: EGY PIACI NAP – Szilágyi Eszter Anna: A NYÍREGYHÁZA UTCA – Spiró György: SZÉLJEGY

A legjobb előadás: A SALEMI BOSZORKÁNYOK (szombathelyi Weöres Sándor Színház, rendezte: Alföldi Róbert) – BÁNK BÁN (Nemzeti Színház, rendezte: Vidnyánszky Attila) – MONDJAD, ATIKÁM! (Vígszínház, rendezte: Vecsei H. Miklós)

A legjobb rendezés: III. RICHÁRD (Radnóti Színház, rendezte: Andrei Şerban) – A KRAKKEN MŰVELET (Átrium, Kultúrbrigád, rendezte: Bodó Viktor) – A SÖTÉTSÉG HATALMA (Budaörsi Latinovits Színház, rendezte: Alföldi Róbert)

A legjobb zenés/szórakoztató előadás: KABARÉ (Miskolci Nemzeti Színház, rendezte: Mohácsi János) – DORIAN GRAY (Budapesti Operettszínház, rendezte: Réthly Attila) – ASCHER TAMÁS HÁROMSZÉKEN (Katona József Színház, Pintér Béla és Társulata, rendezte: Pintér Béla)

A legjobb független színházi előadás: CSONGOR ÉS TÜNDE (Maladype Színház, rendezte: Balázs Zoltán) – SÉRÜLÉS (Trainingspot Társulat, rendezte: Manyasz Erika, Pap Gábor) – A VEZÉR (Mentőcsónak Egység, FÜGE, rendezte: Pass Andrea)

A legjobb gyerek- és ifjúsági előadás: KINEK AZ ÉG ALATT MÁR SENKIJE SINCSEN (Vígszínház, rendezte: ifj. Vidnyánszky Attila) – ÁLLATFARM (Nemes Nagy Ágnes Művészeti Szakgimnázium, rendezte: Somogyi Tamás) – A LEPKEOROSZLÁN (kecskeméti Ciróka Bábszínház, rendezte: Vidovszky György)

A legjobb női főszereplő: HERNÁDI JUDIT (A félelem megeszi a lelket, Átrium, Kultúrbrigád) – BALSAI MÓNI (A sötétség hatalma, Budaörsi Latinovits Színház) – SÖPTEI ANDREA (Bánk bán, Nemzeti Színház)

A legjobb férfi főszereplő: ALFÖLDI RÓBERT (III. Richárd, Örkény Színház) – MÁTRAY LÁSZLÓ (Bánk bán, Nemzeti Színház) – BÁNYAI KELEMEN BARNA (A salemi boszorkányok, szombathelyi Weöres Sándor Színház)

A legjobb női mellékszereplő: UDVAROS DOROTTYA (Bánk bán, Nemzeti Színház) – JORDÁN ADÉL (Ascher Tamás Háromszéken, Katona József Színház, Pintér Béla és Társulata) – HARTAI PETRA (A salemi boszorkányok, szombathelyi Weöres Sándor Színház)

A legjobb férfi mellékszereplő: ELEK FERENC (Holt lelkek, Katona József Színház) – BERCSÉNYI PÉTER (A félelem megeszi a lelket, Átrium, Kultúrbrigád) – HORVÁTH LAJOS OTTÓ (Bánk bán, Nemzeti Színház)

A legjobb díszlet: A SALEMI BOSZORKÁNYOK (szombathelyi Weöres Sándor Színház, tervezte: Kálmán Eszter) – AZ ÁTVÁLTOZÁS (Örkény Színház, tervezte: Izsák Lili) – A SÖTÉTSÉG HATALMA (Budaörsi Latinovits Színház, tervezte: Zöldy Z Gergely)

A legjobb jelmez: III. RICHÁRD (Radnóti Színház, tervezte: Nagy Fruzsina) – A VÁGY VILLAMOSA (kaposvári Csiky Gergely Színház, tervezte: Cselényi Nóra) – AZ ÖNGYILKOS (Forte Társulat, Szkéné Színház, tervezte: Benedek Mari)

A legjobb színházi zene: CSONGOR ÉS TÜNDE (Maladype Színház, zeneszerző: Sáry László) – A SZÉKEK (Pesti Magyar Színház, zeneszerző: Ovidiu Iloc) – RÓZSA ÉS IBOLYA (debreceni Csokonai Színház, zeneszerző: Tarr Bernadett)

A legígéretesebb pályakezdő: SODRÓ ELIZA színész (III. Richárd, Radnóti Színház) – VIZI DÁVID színész (Holt lelkek, Katona József Színház, A vezér, Mentőcsónak Egység, FÜGE) – BÁRNAI PÉTER színész (A lepkeoroszlán, kecskeméti Katona József Színház, Anna Karenina, Trojka Színházi Társulás)

Különdíj: SZOMBATHELYI WEÖRES SÁNDOR SZÍNHÁZ, első tíz évéért – ÁTRIUM, igényes és változatos műsorpolitikájáért – BUDAPESTI OPERETTSZÍNHÁZ, a Kálmán Imre Teátrum beindításáért

 

HERCZOG NOÉMI
Élet és Irodalom, Színház

A legjobb új magyar dráma/színpadi szöveg: Fekete Ádám: A JEDITANÁCS ÖSSZEÜL

A legjobb előadás: QUEENDOM (MU Színház, rendezte: Szabó Veronika) – ASCHER TAMÁS HÁROMSZÉKEN (Katona József Színház, Pintér Béla és Társulata, rendezte: Pintér Béla) – UTAS ÉS HOLDVILÁG (TÁP Színház, Trafó, rendezte: Vajdai Vilmos)

A legjobb rendezés: MAJDHALESZIDŐM (magánlakás, rendezte: Réti Anna) – RAJ (Artus, rendezte: Goda Gábor) – QUEENDOM (MU Színház, rendezte: Szabó Veronika)

A legjobb zenés/szórakoztató előadás: BAJUss (TÁP Színház, A38, rendezte: Göndör László)

A legjobb független színházi előadás: CSONKA (Vörösmarty Mihály Gimnázium drámatagozat, rendezte: Perényi Balázs, Szalai Ádám) – MAJDHALESZIDŐM (magánlakás, rendezte: Réti Anna) – TÓTFERI (Titkos Társulat, Trafó, rendezte: Kárpáti Péter)

A legjobb gyerek- és ifjúsági előadás:

A legjobb női főszereplő: HAJÓS ZSUZSA (Pájinkás János, Ódry Színpad) – KORODI JANKA (Alice, sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház, sZempöl Offchestra) – LOVAS EMÍLIA (Kaméleonlány, Stúdió K Színház)

A legjobb férfi főszereplő: JANKOVICS PÉTER (A halál kilovagolt Perzsiából, DoN’t Eat Group, Trafó) – LABODA KORNÉL (BajuSS, TÁP Színház, A38) – LESTYÁN ATTILA (A vezér, Mentőcsónak Egység, FÜGE, Je suis Amphitryon, Trafó, A pandamedvék története, Ódry Színpad)

A legjobb női mellékszereplő: JORDÁN ADÉL (Ascher Tamás Háromszéken, Katona József Színház, Pintér Béla és Társulata) – RAINER-MICSINYEI NÓRA (A halál kilovagolt Perzsiából, DoN’t Eat Group, Trafó, A Krakken művelet, Átrium, Kultúrbrigád) – KURTA NIKÉ (Rendezői változat, MU Színház, Kálvária lakópark, Trafó, A Krakken művelet, Átrium, Kultúrbrigád)

A legjobb férfi mellékszereplő: FEKETE ÁDÁM (BajuSS, TÁP Színház, A38) – ANDRÁSSY MÁTÉ (Az öngyilkos, Forte Társulat, Szkéné Színház) – MOLNÁR CSABA (Sunday, Hodworks, Trafó)

A legjobb díszlet: MAJDHALESZIDŐM (magánlakás, tervezte: Körmendy Pál) – A HATTYÚ (Örkény Színház, tervezte: Izsák Lili) – A KRAKKEN MŰVELET (Átrium, Kultúrbrigád, tervezte: Schnábel Zita)

A legjobb jelmez: SUNDAY (Hodworks, Trafó, tervezte: Vass Csenge) – ALICE (sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház, sZempöl Offchestra, tervezte: Kiss Zsuzsanna) – A HATTYÚ (Örkény Színház, tervezte: Izsák Lili)

A legjobb színházi zene: ALICE (sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház, zene: sZempöl Offchestra) – LIGET (Váróterem Projekt, zeneszerző: Bocsárdi Magor) – JE SUIS AMPHITRYON (Trafó, zeneszerző: Csizmás András)

A legígéretesebb pályakezdő: BALLÉR BIANKA színész (A csodát magunktól kell várni, PanoDráma, Trafó, Pájinkás János, A pandamedvék története, Ódry Színpad) – HÁDA FRUZSINA színész (Utas és holdvilág, TÁP Színház, Trafó, Éljen soká Regina!, Sajátszínház) – BODOR PANNA dramaturg, rendező (A pandamedvék története, Ódry Színpad)

Különdíj: A KÁVA ÉS A KEREKASZTAL, negyed évszázados munkájáért – A MAGYAR GYERMEK- ÉS DIÁKSZÍNJÁTSZÁS, a nevelésben régóta betöltött alapvető szerepéért – A MAGYAR KÉTFARKÚ KUTYA PÁRT, közéleti kabaréjáért

Ebben az évadban nem előadás fogalmazta meg számomra az elmúlt évek legfontosabb – nem kizárólag színházi, de színházi területen is érvényes – közös, szimbolikus „ügyét”, és ez nekem a színház társadalmi fontosságának aggasztó hiányát jelzi. Mindenesetre Sárosdi Lilla bátorságának köszönhetően a magyar #metoo színházszakmai vetületet is kapott. A problémafelvetés – vö. hogyan jelentkezik a #metoo a színházi alkotófolyamatban – akár a 21. század legfontosabb színházelméleti és gyakorlati kérdésévé is válhat. Mint ahogy a 20. században visszamenőleg a black studies vagy a feminizmus írta át a művészeti kánont. Az új kérdés a feminista elméletekhez hasonlóan szintén az esztétikai megközelítés korlátairól szól, ebben az esetben a színházi alkotófolyamaton belül: legitimálja-e az esztétikai teljesítmény az erőszakot? A kérdés annál inkább felvetődik, hogy úgy látszik, egy „sztárt” ma Magyarországon igen sokan nem ítélnek el azért, amiért egy benzinkutast igen.

A magyar #metoo az évek óta megkövült színházi struktúra alapvetéseire is rákérdez. Mely típusú alkotófolyamat hívja elő az erőszakot? Mit lehetne tenni ez ellen? Mennyire veszíti el politikus, a közös ügyekkel foglalkozó, azokra hatással lenni kívánó karakterét, voltaképpen társadalmi súlyát a színház akkor, ha éppen a saját struktúrájában rejlő, az abból következő erőszakra nem kérdez rá. Átgondolható-e ennek mentén az alkotói munka, a színész-, a rendező- és bármilyen színházcsináló-képzés? Nagyon érdekel, tudunk-e élni a Sárosdi Lilla bátorságának köszönhetően kapott lehetőséggel, és el tud-e indulni egy vita minderről, meg tudjuk-e érteni első körben egymás álláspontját.

Szeretném még nyomatékosítani a céh kiállását és személyes kiállásomat Sárosdi Lilla mellett, akinek színházművészetét és bátorságát egyaránt nagyra tartom. És aki idén családjával elhagyja Magyarországot, miközben ebben az ügyben gyakorlatilag magára maradt. Ezért saját magamat és mindnyájunkat felelősnek érzem.

*

Igyekeztem áthidalni az egyre áthidalhatatlanabb problémát, hogy a díj kategóriáit nem a mai színházra tervezték. Sajnálom, hogy kevés idei gyerekelőadást láttam. A látvány díjazásában dekorativitás helyett látvány és előadás szimbiózisára fókuszáltam. A legszebb szülésjelenetek: Kárpáti Péter Tótferi, Tünet Együttes Burok, Soós Attila Anna Karenina. Kimaradt: Vidnyánszky Attila Bánk bánja, Fischer Iván Falstaffja, Barcsai Bálint Izland–Magyarországa. Az alakítások közül: Kőszegi Máriáé (Je suis Amphitryon), Mészáros Gáboré, Kucsov Boriszé (Kapitalizmus), Orbán Borbáláé (Izland–Magyarország). Ma független területen a színház ismét az emberjogi küzdelem eszköze: a nemzetközi roma színházi fesztivál, a Pride színházi fesztiválja. Ez jó, de szerintem lehetne növelni a hatékonyság fokát, e formákra a példákat lásd a különdíjban. Jó, hogy van még magyar gyermek- és diákszínjátszás, ahol olyanokat osztanak meg magukról a nézővel a diákok, mint Perényi Balázs és Szalai Ádám Csonkájában, Ákli Krisztiánék Születésnapjában, Körömi Gáborék Tanulmányi kirándulásában. Jó, hogy létezik a KuglerArt mint hely.

 

JÁSZAY TAMÁS
Revizor a kritikai portál

A legjobb új magyar dráma/színpadi szöveg: Szilágyi Eszter Anna: A NYÍREGYHÁZA UTCA – Fekete Ádám: A JEDITANÁCS ÖSSZEÜL – Závada Pál, Mohácsi István, Mohácsi János: EGY PIACI NAP

A legjobb előadás: BORISZ DAVIDOVICS SÍREMLÉKE (Újvidéki Színház, rendezte: Alekszandar Popovszki) – BÁNK BÁN (Nemzeti Színház, rendezte: Vidnyánszky Attila) – A FÉLELEM MEGESZI A LELKET (Átrium, Kultúrbrigád, rendezte: Alföldi Róbert)

A legjobb rendezés: A SALEMI BOSZORKÁNYOK (szombathelyi Weöres Sándor Színház, rendezte: Alföldi Róbert) – HASSZÁN AGA FELESÉGE (Újvidéki Színház, rendezte: Urbán András) – VATERLAND (Forte Társulat, Trafó, rendezte: Horváth Csaba)

A legjobb zenés/szórakoztató előadás: ALICE (sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház, sZempöl Offchestra, rendezte: Bocsárdi László) – OLASZ NŐ ALGÍRBAN (Magyar Állami Operaház, rendezte: Szabó Máté)

A legjobb független színházi előadás: A HALÁL KILOVAGOLT PERZSIÁBÓL (DoN’t Eat Group, Trafó, rendezte: Szenteczki Zita, Juhász András) – SAGA (Nemes Nagy Ágnes Művészeti Szakgimnázium, rendezte: Eck Attila) – A KRAKKEN MŰVELET (Átrium, Kultúrbrigád, rendezte: Bodó Viktor)

A legjobb gyerek- és ifjúsági előadás: ANTIGONÉ (k2 Színház, rendezte: Fábián Péter)

A legjobb női főszereplő: PESITZ MÓNIKA (Mi történt Baby Jane-nel?, Szabadkai Népszínház Magyar Társulat) – HERNÁDI JUDIT (A félelem megeszi a lelket, Átrium, Kultúrbrigád) – BALSAI MÓNI (A sötétség hatalma, Budaörsi Latinovits Színház)

A legjobb férfi főszereplő: BÁNYAI KELEMEN BARNA (A salemi boszorkányok, szombathelyi Weöres Sándor Színház) – ALFÖLDI RÓBERT (III. Richárd, Radnóti Színház) – BÍRÓ JÓZSEF (Nézd, ki van itt, Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulat)

A legjobb női mellékszereplő: TÓTH ILDIKÓ (Vőlegény, Orlai Produkciós Iroda) – SODRÓ ELIZA (III. Richárd, Radnóti Színház) – HARTAI PETRA (A salemi boszorkányok, szombathelyi Weöres Sándor Színház)

A legjobb férfi mellékszereplő: LÁSZLÓ ZSOLT (III. Richárd, Radnóti Színház) – HAJDUK KÁROLY (Hamlet, Vígszínház) – ÖTVÖS ANDRÁS (Dühöngő ifjúság, Orlai Produkciós Iroda)

A legjobb díszlet: A SALEMI BOSZORKÁNYOK (szombathelyi Weöres Sándor Színház, tervezte: Kálmán Eszter) – A KRAKKEN MŰVELET (Átrium, Kultúrbrigád, tervezte: Schnábel Zita) – A VIHAR KAPUJÁBAN (zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház, tervezte: Zöldy Z Gergely)

A legjobb jelmez: ALICE (sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház, sZempöl Offchestra, tervezte: Kiss Zsuzsanna) – A SALEMI BOSZORKÁNYOK (szombathelyi Weöres Sándor Színház, tervezte: Kálmán Eszter) – OLASZ NŐ ALGÍRBAN (Magyar Állami Operaház, tervezte: Füzér Anni)

A legjobb színházi zene: ALICE (sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház, zene: sZempöl Offchestra) – MACBETH (Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulat, zeneszerző: Boros Csaba) – FEKETE KIRÁLYNŐK (Szabadkai Népszínház Magyar Társulat, zeneszerző: Draško Adžić)

A legígéretesebb pályakezdő: FÜLÖP TÍMEA színész (Fekete királynők, Szabadkai Népszínház Magyar Társulat) – KORODI JANKA színész (Alice, sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház, sZempöl Offchestra) – SODRÓ ELIZA színész (III. Richárd, Radnóti Színház)

Különdíj: SZOMBATHELYI WEÖRES SÁNDOR SZÍNHÁZ, első tíz évéért – NÁDASDY ÁDÁM, a IV. Henrik újrafordításáért – ENYEDI ÉVA, a szegedi Kazamaták dramaturgi munkájáért

A salemi boszorkányok (Weöres Sándor Színház, Szombathely). Fotó: Mészáros Zsolt

 

KÁLLAI KATALIN
art7 művészeti portál

A legjobb új magyar dráma/színpadi szöveg: Mózsik Imre, Bodó Viktor: A KRAKKEN MŰVELET – Závada Péter, Szabó-Székely Ármin: ITHAKA – Pintér Béla: ASCHER TAMÁS HÁROMSZÉKEN

A legjobb előadás: ROSMERSHOLM (Kolozsvári Állami Magyar Színház, rendezte: Andrij Zsoldak) – III. RICHÁRD (Radnóti Színház, rendezte: Andrei Şerban) – BÁNK BÁN (Nemzeti Színház, rendezte: Vidnyánszky Attila)

A legjobb rendezés: FÖLDI PARADICSOM (KV Társulat, Trafó, rendezte: Ördög Tamás) – A KRAKKEN MŰVELET (Átrium, Kultúrbrigád, rendezte: Bodó Viktor) – ALICE (sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház, sZempöl Offchestra, rendezte: Bocsárdi László)

A legjobb zenés/szórakoztató előadás: SZOMORÚ VASÁRNAP (Madách Színház, rendezte: Horgas Ádám) – CABARET (kaposvári Csiky Gergely Színház, rendezte: Bozsik Yvette) – DELILA (Centrál Színház, rendezte: Puskás Tamás)

A legjobb független színházi előadás:

A legjobb gyerek- és ifjúsági előadás:

A legjobb női főszereplő: IMRE ÉVA (Rosmersholm, Kolozsvári Állami Magyar Színház) – BÁSTI JULI (Kísértetek, Centrál Színház) – HERNÁDI JUDIT (A félelem megeszi a lelket, Átrium, Kultúrbrigád)

A legjobb férfi főszereplő: ALFÖLDI RÓBERT (III. Richárd, Radnóti Színház) – MÁTRAY LÁSZLÓ (Bánk bán, Nemzeti Színház) – SCHMIED ZOLTÁN (Földi paradicsom, KV Társulat, Trafó)

A legjobb női mellékszereplő: NYÁRI SZILVIA (Cabaret, kaposvári Csiky Gergely Színház) – TÍMÁR ÉVA (Pokémon go, Rózsavölgyi Szalon) – SZILÁGYI CSENGE (Háború és béke, Vígszínház)

A legjobb férfi mellékszereplő: HEVÉR GÁBOR (Háború és béke, Vígszínház) – RÁTÓTI ZOLTÁN (Pogánytánc, Nemzeti Színház) – MÁCSAI PÁL (A hattyú, Örkény Színház)

A legjobb díszlet: ROSMERSHOLM (Kolozsvári Állami Magyar Színház, tervezte: Andrij Zsoldak, Daniel Zsoldak) – BERLIN, ALEXANDERPLATZ (Katona József Színház, tervezte: Horváth Jenny) – POGÁNYTÁNC (Nemzeti Színház, tervezte: Cziegler Balázs)

A legjobb jelmez: ROSMERSHOLM (Kolozsvári Állami Magyar Színház, tervezte: Daniel Zsoldak) – III. RICHÁRD (Radnóti Színház, tervezte: Nagy Fruzsina) – A GÖMBFEJŰEK ÉS A CSÚCSFEJŰEK (Nemzeti Színház, tervezte: Benedek Mari)

A legjobb színházi zene: ROSMERSHOLM (Kolozsvári Állami Magyar Színház, zeneszerző: Vladimir Klikov) – ITHAKA (Katona József Színház, zeneszerző: Matisz Flóra Lili) – A HATTYÚ (Örkény Színház, zeneszerző: Matkó Tamás)

A legígéretesebb pályakezdő: KORODI JANKA színész (Alice, sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház, sZempöl Offchestra) – MESSAOUDI EMINA színész (Földi paradicsom, KV Társulat, Trafó)

Különdíj: MOLNÁR PIROSKA, az Emberi hang… című zenés színházi estért – HAJDUK KÁROLY, a vígszínházi Hamletben elmondott József Attila-versért

Ha ma írnék róla, nem ugyanazt írnám. S épp ez a lényege. Megnézed, és nem szabadulsz tőle. Jelen van. Az életed része. Miközben permanensen változik. Pillanatonként más és más fénytörésbe kerül. Őrült lenne benne mindenki? Kataton kényszeresek? Dehogy. A SAJÁT PSZICHÉJÜK KIVETÍTÉSEI. S az nem az őrület jeleit mutatja. Épp ellenkezőleg. Az emberi lét legősibb mozgatórugóit. Az emberit. Létezésünk csacska velejáróit. A testetlen szorongást, az elviselhetetlen, állandó fenyegetettséget. Zuhanó repülők zaját, tudatunk mélyéből föltörő, megrázó dallamot, fülsiketítő hangokat (legjobb zene, hangeffektusok). Vagy épp magát a csöndet. A kibírhatatlan, sikító némaságot. Ez nem Rebekka pszichéje (legjobb női főszereplő), nem is Rosmeré vagy akár a kokainfüggő Krollé, hanem a miénk. A saját kibírhatatlan tudatunk. Innentől nem latolgatjuk, miként kerül zuhanó repülők zaja az ibseni miliőbe, nem latolgatjuk, miért burkolja Rebekka kortalanul mai ruhákba (legjobb jelmez) saját elviselhetetlen szexusát, s hogy az éber álmainkban megtestesülő térben (legjobb díszlet) miként lesz otthonos az otthontalanságunk.

A kolozsváriak Rosmersholm című előadása (és ebben egyetértek előbbi magammal) a lázadás színháza. Olyan színházi forradalom, amely megkérdőjelez minden eddigit, de nem kérdőjelezi meg a színház eredendő tradícióit.

 

KOVÁCS BÁLINT
Index

A legjobb új magyar dráma/színpadi szöveg: Szilágyi Eszter Anna: A NYÍREGYHÁZA UTCA – Tasnádi István: KARTONPAPA – Háy János: KEMPING

A legjobb előadás: 1. hely nincs kiadva – A SALEMI BOSZORKÁNYOK (szombathelyi Weöres Sándor Színház, rendezte: Alföldi Róbert) – FÖLDI PARADICSOM (KV Társulat, Trafó, rendezte: Ördög Tamás)

A legjobb rendezés: 1. hely nincs kiadva  – EGY PIACI NAP (Radnóti Színház, rendezte: Mohácsi János) – A MI OSZTÁLYUNK (tatabányai Jászai Mari Színház – Népház, rendezte: Guelmino Sándor)

A legjobb zenés/szórakoztató előadás: 1. hely nincs kiadva  – DOLGOK, AMIKÉRT ÉRDEMES ÉLNI (Centrál Színház, rendezte: Horgas Ádám) – HEGEDŰS A HÁZTETŐN (Zikkurat Színpadi Ügynökség, rendezte: Alföldi Róbert)

A legjobb független színházi előadás: 1. hely nincs kiadva  – FÖLDI PARADICSOM (KV Társulat, Trafó, rendezte: Ördög Tamás) – SECOND LIFE, AVAGY KÉTÉLETEM (Orlai Produkciós Iroda, Hatszín Teátrum, rendezte: Dömötör András)

A legjobb gyerek- és ifjúsági előadás:

A legjobb női főszereplő: IMRE ÉVA (Rosmersholm, Kolozsvári Állami Magyar Színház) – LÁNG ANNAMÁRIA (A kaukázusi krétakör, Miskolci Nemzeti Színház) – BOZÓ ANDREA (Pokémon go, Rózsavölgyi Szalon)

A legjobb férfi főszereplő: BODOLAI BALÁZS (Rosmersholm, Kolozsvári Állami Magyar Színház) – BÁNYAI KELEMEN BARNA (A salemi boszorkányok, szombathelyi Weöres Sándor Színház) – SZABÓ ZOLTÁN (Földi paradicsom, KV Társulat, Trafó)

A legjobb női mellékszereplő: HARTAI PETRA (A salemi boszorkányok, szombathelyi Weöres Sándor Színház) – KICSID GIZELLA (Rosmersholm, Kolozsvári Állami Magyar Színház) – BAKONYI CSILLA (A mi osztályunk, tatabányai Jászai Mari Színház – Népház)

A legjobb férfi mellékszereplő: VIOLA GÁBOR (Rosmersholm, Kolozsvári Állami Magyar Színház) – SZTARENKI PÁL (Pokémon go, Rózsavölgyi Szalon) – JÁSZBERÉNYI GÁBOR (Földi paradicsom, KV Társulat, Trafó)

A legjobb díszlet: A KAUKÁZUSI KRÉTAKÖR (Miskolci Nemzeti Színház, tervezte: Kovács Dániel) – VATERLAND (Forte Társulat, Trafó, tervezte: Antal Csaba) – KARTONPAPA (székesfehérvári Vörösmarty Színház, tervezte: Magyarósi Éva)

A legjobb jelmez:

A legjobb színházi zene:

A legígéretesebb pályakezdő: HARTAI PETRA színész (A salemi boszorkányok, szombathelyi Weöres Sándor Színház) – SODRÓ ELIZA színész (Egy piaci nap, III. Richárd, Radnóti Színház) – BÍRÓ BENCE dramaturg (Utas és holdvilág, TÁP Színház, Trafó, Földi paradicsom, KV Társulat, Trafó)

Különdíj: JORDÁN TAMÁS, a Weöres Sándor Színház tíz évéért – SZTARENKI PÁL, a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színházban eddig végzett munkájáért – A KOLOZSVÁRI ÁLLAMI MAGYAR SZÍNHÁZ ÜGYELŐJÉNEK, aki a Rosmersholm premierjének szünetében észlelte, hogy a rendező erőszakosan viselkedik a főszereplő színésznővel, és egyedülálló módon nem hagyta annyiban, rendőrt hívott

Idén nevetségesen kevés előadást láttam, kizárólag azért adtam le mégis a szavazatomat, hogy ezzel segítsem kollégáimat, akik könnyebb szívvel tudják átadni a szakma egyik legfontosabb saját díját, a Színikritikusok díját, ha több a szavazó. Számos, fontosnak tartott előadást sem láttam ebben az évadban, elnézést kérek mindazoktól, akik emiatt maradtak le a listáról.

A kolozsvári Rosmersholm című előadás premierjének szünetében a rendező visszaélt hatalmával, és erőszakosan bánt egy színésznővel: ezt muszáj megemlíteni egy olyan szavazólap alatt, amelyen ennyiszer szerepel az előadás címe, köszönhetően annak, hogy a benne szereplő színészek a rendező viselkedése ellenére elképesztő teljesítményt nyújtanak. A színészek nagyszerűsége ugyanakkor nem teszi elfogadhatóbbá az erőszakot, viszont úgy gondolom, az erőszak elleni tiltakozásnak nem lehet megfelelő módja az sem, ha nem ismerem el a színészek nagyszerűségét.

 

KOVÁCS DEZSŐ
art7 művészeti portál

A legjobb új magyar dráma/színpadi szöveg: Mózsik Imre, Bodó Viktor: A KRAKKEN MŰVELET – Závada Pál, Mohácsi István, Mohácsi János: EGY PIACI NAP – Szilágyi Eszter Anna: A NYÍREGYHÁZA UTCA

A legjobb előadás: ROSMERSHOLM (Kolozsvári Állami Magyar Színház, rendezte: Andrij Zsoldak) – BORISZ DAVIDOVICS SÍREMLÉKE (Újvidéki Színház, rendezte: Alekszandar Popovszki) – A FÉLKEGYELMŰ (Komáromi Jókai Színház, rendezte: Martin Huba)

A legjobb rendezés: ROSMERSHOLM (Kolozsvári Állami Magyar Színház, rendezte: Andrij Zsoldak) – III. RICHÁRD (Radnóti Színház, rendezte: Andrei Şerban) – EGY PIACI NAP (Radnóti Színház, rendezte: Mohácsi János)

A legjobb zenés/szórakoztató előadás: CHIOGGIAI CSETEPATÉ (sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház, rendezte: Sardar Tagirovsky) – KABARÉ (Miskolci Nemzeti Színház, rendezte: Mohácsi János) – ALICE (sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház, sZempöl Offchestra, rendezte: Bocsárdi László)

A legjobb független színházi előadás:

A legjobb gyerek- és ifjúsági előadás:

A legjobb női főszereplő: IMRE ÉVA (Rosmersholm, Kolozsvári Állami Magyar Színház) – HOLOCSY KATALIN (A félkegyelmű, Komáromi Jókai Színház) – CZAKÓ JULIANNA (Kabaré, Miskolci Nemzeti Színház)

A legjobb férfi főszereplő: ALFÖLDI RÓBERT (III. Richárd, Radnóti Színház) – IFJ. VIDNYÁNSZKY ATTILA (Hamlet, Vígszínház) – HORVÁTH LÁSZLÓ ATTILA (Illatszertár, nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház)

A legjobb női mellékszereplő: SZAKÁCS HAJNALKA (Három nővér, debreceni Csokonai Nemzeti Színház) – MÁTHÉ ANNAMÁRIA (Phaedra, gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház) – ELOR EMINA (Borisz Davidovics síremléke, Újvidéki Színház)

A legjobb férfi mellékszereplő: BÍRÓ JÓZSEF (Hedda Gabler, Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulat) – MÁTRAY LÁSZLÓ (Chioggiai csetepaté, sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház) – KŐRÖSI ISTVÁN (Víg könnyek násza, vajdasági Tanyaszínház)

A legjobb díszlet: ROSMERSHOLM (Kolozsvári Állami Magyar Színház, tervezte: Andrij Zsoldak, Daniel Zsoldak) – VAKOK (Kolozsvári Állami Magyar Színház, tervezte: Carmencita Brojboiu) – ITHAKA (Katona József Színház, tervezte: Balázs Juli)

A legjobb jelmez: III. RICHÁRD (Radnóti Színház, tervezte: Nagy Fruzsina) – PHAEDRA (gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház, tervezte: Márton Erika) – HEDDA GABLER (Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulat, tervezte: Bianca Imelda Jeremias)

A legjobb színházi zene: PHAEDRA (gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház, zeneszerző: Bocsárdi Magor) – A KAUKÁZUSI KRÉTAKÖR (nagyváradi Szigligeti Színház, zeneszerző: Mezei Szilárd) – A KÉPMUTOGATÓ (Pesti Magyar Színház, zeneszerző: Vecsei László)

A legígéretesebb pályakezdő: KORODI JANKA színész (Alice, sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház, sZempöl Offchestra) – LESTYÁN ATTILA színész (Holt lelkek, Katona József Színház) – SÉNYI FANNI dramaturg (Chioggiai csetepaté, sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház, Figaro házassága, avagy egy őrült nap emléke, Nemzeti Színház)

Különdíj: SZABÓ-SZÉKELY ÁRMIN, az Ithaka dramaturgiai munkájáért – SzEMPÖL OFFCHESTRA, az Alice zenei munkálataiért – KOZMA ANDRÁS, a Három nővér fordítói-dramaturgiai munkájáért

 

KOVÁCS NATÁLIA

A legjobb új magyar dráma/színpadi szöveg: Dragomán György: MÁGLYA – Franz Kafka, Gáspár Ildikó: AZ ÁTVÁLTOZÁS – Závada Péter, Szabó-Székely Ármin: ITHAKA

A legjobb előadás: UTAS ÉS HOLDVILÁG (TÁP Színház, Trafó, rendezte: Vajdai Vilmos) – A FÉLELEM MEGESZI A LELKET (Átrium, Kultúrbrigád, rendezte: Alföldi Róbert) – KINEK AZ ÉG ALATT MÁR SENKIJE SINCSEN (Vígszínház, rendezte: ifj. Vidnyánszky Attila)

A legjobb rendezés: UTAS ÉS HOLDVILÁG (TÁP Színház, Trafó, rendezte: Vajdai Vilmos) – A FÉLELEM MEGESZI A LELKET (Átrium, Kultúrbrigád, rendezte: Alföldi Róbert) – BERLIN, ALEXANDERPLATZ (Katona József Színház, rendezte: Kovács D. Dániel)

A legjobb zenés/szórakoztató előadás: LÓVÁTETT LOVAGOK (Vígszínház, rendezte: Rudolf Péter)

A legjobb független színházi előadás: A VEZÉR (Mentőcsónak Egység, FÜGE, rendezte: Pass Andrea) – BUROK (Tünet Együttes, rendezte: Szabó Réka)

A legjobb gyerek- és ifjúsági előadás: KINEK AZ ÉG ALATT MÁR SENKIJE SINCSEN (Vígszínház, rendezte: ifj. Vidnyánszky Attila) – A VEZÉR (Mentőcsónak Egység, FÜGE, rendezte: Pass Andrea) – MIT KERESETT JAKAB AZ ÁGY ALATT? (Budapest Bábszínház, rendezte: Szenteczki Zita)

A legjobb női főszereplő: HERNÁDI JUDIT (A félelem megeszi a lelket, Átrium) – UDVAROS DOROTTYA (A gömbfejűek és a csúcsfejűek, Nemzeti Színház)

A legjobb férfi főszereplő: ALFÖLDI RÓBERT (III. Richárd, Radnóti Színház) – BÁNYAI KELEMEN BARNA (A félelem megeszi a lelket, Átrium, Kultúrbrigád) – IFJ. VIDNYÁNSZKY ATTILA (Hamlet, Vígszínház)

A legjobb női mellékszereplő: JORDÁN ADÉL (Ascher Tamás Háromszéken, Katona József Színház) – CSÁKÁNYI ESZTER (A hattyú, Örkény Színház) – TROKÁN NÓRA (A gömbfejűek és a csúcsfejűek, Nemzeti Színház)

A legjobb férfi mellékszereplő: FILA BALÁZS (A balkon, Maladype Színház) – KRISTÁN ATTILA (A gömbfejűek és a csúcsfejűek, Nemzeti Színház) – WUNDERLICH JÓZSEF (Lóvátett lovagok, Vígszínház)

A legjobb díszlet: ITHAKA (Katona József Színház, tervezte: Balázs Juli) – UTAS ÉS HOLDVILÁG (TÁP Színház, Trafó, tervezte: Horváth Jenny) – BAMBI (Budapest Bábszínház, tervezte: Árvai György, Szűcs Edit)

A legjobb jelmez: A VEZÉR (Mentőcsónak Egység, FÜGE, tervezte: Pető Kata) – A HATTYÚ (Örkény Színház, tervezte: Izsák Lili) – EGY ÉJ A PARADICSOMBAN (Vígszínház, tervezte: Sylva Zimula Hanáková)

A legjobb színházi zene: AZ ÁTVÁLTOZÁS (Örkény Színház, zeneszerző: Kákonyi Árpád, Matkó Tamás)

A legígéretesebb pályakezdő: PROHÁSZKA FANNI színész (Miskolci Nemzeti Színház)

Különdíj: VIDEÓS STÁB, az Utas és holdvilág komplex és izgalmas képi világáért – VECSEI H. MIKLÓS, József Attila-estjéért, amelynek szövege valószínűleg nem fér bele a legjobb új magyar dráma kategóriába, ezért különdíjban részesíteném azt a hatalmas munkát, amelyet elvégzett, nagyon erős dramaturgiájú, meglepően magas színvonalú monodrámát alkotva meg

 

MIKLÓS MELÁNIA
Színház

A legjobb új magyar dráma/színpadi szöveg:

A legjobb előadás: III. RICHÁRD (Radnóti Színház, rendezte: Andei Şerban) – ÜVEGFIGURÁK (Radnóti Színház, rendezte: Valló Péter) – A HATTYÚ (Örkény Színház, rendezte: Polgár Csaba)

A legjobb rendezés: EGY PIACI NAP (Radnóti Színház, rendezte: Mohácsi János) – WOYZECK (Sztalker Csoport, Nemzeti Színház, rendezte: ifj. Vidnyánszky Attila) – BERLIN, ALEXANDERPLATZ (Katona József Színház, rendezte: Kovács D. Dániel)

A legjobb zenés/szórakoztató előadás:

A legjobb független színházi előadás: FÖLDI PARADICSOM (KV Társulat, Trafó, rendezte: Ördög Tamás) – ÍGY VISZIK ÁT (Mozsár Műhely, rendezte: Erdeős Anna) – A NYÍREGYHÁZA UTCA (Ódry Színpad, rendezte: Novák Eszter)

A legjobb gyerek- és ifjúsági előadás:

A legjobb női főszereplő: RADNAY CSILLA (Egy piaci nap, Radnóti Színház) – JORDÁN ADÉL (Ascher Tamás Háromszéken, Katona József Színház) – UDVAROS DOROTTYA (Bánk bán, Nemzeti Színház)

A legjobb férfi főszereplő: ALFÖLDI RÓBERT (III. Richárd, Radnóti Színház) – POROGI ÁDÁM (Üvegfigurák, Radnóti Színház) – KERESZTES TAMÁS (Ascher Tamás Háromszéken, Katona József Színház)

A legjobb női mellékszereplő: MARTINOVICS DORINA (Egy piaci nap, Radnóti Színház) – MÉSZÁROS BLANKA (Berlin, Alexanderplatz, Katona József Színház) – PÉTER KATA (Vajda Milán, AlkalMáté Trupp)

A legjobb férfi mellékszereplő: LÁSZLÓ ZSOLT (III. Richárd, Radnóti Színház) – KIRÁLY DÁNIEL (A félkegyelmű, Vígszínház) – SZABÓ ZOLTÁN (Földi paradicsom, KV Társulat, Trafó)

A legjobb díszlet: A HATTYÚ (Örkény Színház, tervezte: Izsák Lili) – AZ ÜVEGBÚRA (Örkény Színház, tervezte: Kálmán Eszter) – KÉKSZAKÁLL (Budapesti Operettszínház, tervezte: Balázs Juli)

A legjobb jelmez: A HATTYÚ (Örkény Színház, tervezte: Izsák Lili) – BERLIN, ALEXANDERPLATZ (Katona József Színház, tervezte: Nagy Fruzsina) – AZ ÜVEGBÚRA (Örkény Színház, tervezte: Kálmán Eszter)

A legjobb színházi zene: EGY PIACI NAP (Radnóti Színház, zeneszerző: Kovács Márton) – A HATTYÚ (Örkény Színház, zeneszerző: Matkó Tamás) – A FÉLKEGYELMŰ (Vígszínház, zeneszerző: Wunderlich József, Mester Dávid)

A legígéretesebb pályakezdő: SODRÓ ELIZA színész (III. Richárd, Radnóti Színház) – ZSIGMOND EMŐKE színész (Az üvegbúra, Örkény Színház) – BARTA ÁGNES színész (Woyzeck, Sztalker Csoport, Nemzeti Színház)

Különdíj: VECSEI H. MIKLÓS, a Mondjad, Atikám! című előadásért – PÁL ANDÁS és ROZS TAMÁS, a Kezdhetek folytatódni című Petri György-estért – MIKÓ CSABA, dramaturgi munkáiért és adaptációiért (Berlin, Alexanderplatz, Az üvegbúra, Így szerettek ők)

 

NÁNAY ISTVÁN

A legjobb új magyar dráma/színpadi szöveg: 1. hely nincs kiadva – Závada Pál, Mohácsi István, Mohácsi János: EGY PIACI NAP – Szilágyi Eszter Anna: A NYÍREGYHÁZA UTCA

A legjobb előadás: VATERLAND (Forte Társulat, Trafó, rendezte: Horváth Csaba) – BORISZ DAVIDOVICS SÍREMLÉKE (Újvidéki Színház, rendezte: Alekszandar Popovszki) – III. RICHÁRD (Radnóti Színház, rendezte: Andrei Şerban)

A legjobb rendezés: EGY PIACI NAP (Radnóti Színház, rendezte: Mohácsi János) – A SALEMI BOSZORKÁNYOK (szombathelyi Weöres Sándor Színház, rendezte: Alföldi Róbert) – IV. HENRIK (Örkény Színház, rendezte: Mácsai Pál)

A legjobb zenés/szórakoztató előadás: KEMPING (Szabadkai Népszínház Magyar Társulat, rendezte: Pelsőczy Réka) – FURCSA PÁR (Miskolci Nemzeti Színház, rendezte: Béres Attila) – A KRAKKEN MŰVELET (Átrium, Kultúrbrigád, rendezte: Bodó Viktor)

A legjobb független színházi előadás: A HALÁL KILOVAGOLT PERZSIÁBÓL (DoN’t Eat Group, Trafó, rendezte: Szenteczki Zita, Juhász András) – AUGUSZTUS (Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem, rendezte: Balázs Zoltán) – RETTEGÉS ÉS ÍNSÉG A HARMADIK BIRODALOMBAN (Stúdió K Színház, k2 Színház, rendezte: Benkó Bence, Fábián Péter)

A legjobb gyerek- és ifjúsági előadás: A CSOMÓTÜNDÉR (Budapest Bábszínház, rendezte: Tengely Gábor) – A HALHATATLANSÁGRA VÁGYÓ KIRÁLYFI (győri Vaskakas Bábszínház, rendezte: Markó Róbert) – A CSÁSZÁR ÚJ RUHÁJA (szombathelyi Mesebolt Bábszínház, rendezte: Somogyi Tamás)

A legjobb női főszereplő: HERNÁDI JUDIT (A félelem megeszi a lelket, Átrium, Kultúrbrigád) – BÍRÓ KRISZTA (Pionírszív, Örkény Színház) – BALSAI MÓNI (A sötétség hatalma, Budaörsi Latinovits Színház)

A legjobb férfi főszereplő: CSUJA IMRE (IV. Henrik, Örkény Színház) – BÁNYAI KELEMEN BARNA (A félelem megeszi a lelket, Átrium, Kultúrbrigád) – IFJ. VIDNYÁNSZKY ATTILA (Hamlet, Vígszínház)

A legjobb női mellékszereplő: KISS MARI (A salemi boszorkányok, szombathelyi Weöres Sándor Színház) – CSOMÓS MARI (Ádám almái, Radnóti Színház) – SZABÓ MÁRTA (Illatszertár, nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház)

A legjobb férfi mellékszereplő: HAJDUK KÁROLY (Hamlet, Vígszínház) – KERESZTES TAMÁS (Háztűznéző, Katona József Színház) – BÍRÓ JÓZSEF (Hedda Gabler, Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulat)

A legjobb díszlet: BERLIN, ALEXANDERPLATZ (Katona József Színház, tervezte: Horváth Jenny) – PIONÍRSZÍV (Örkény Színház, tervezte: Juhász Nóra) – KÍSÉRTETEK (Centrál Színház, tervezte: Kálmán Eszter)

A legjobb jelmez: ALICE (sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház, sZempöl Offchestra, tervezte: Kiss Zsuzsanna) – III. RICHÁRD (Örkény Színház, tervezte: Nagy Fruzsina) – HEDDA GABLER (Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulat, tervezte: Bianca Imelda Jeremias)

A legjobb színházi zene: ALICE (sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház, zene: sZempöl Offchestra) – EGY PIACI NAP (Örkény Színház, zeneszerző: Kovács Márton) – AZ ÖNGYILKOS (Forte Társulat, Szkéné Színház, zeneszerző: Ökrös Csaba)

A legígéretesebb pályakezdő: FEKETE ÁDÁM író, rendező, dramaturg, színész (A Jeditanács összeül, Trafó) – ZSIGMOND EMŐKE színész (Az üvegbúra, Örkény Színház) – SZILÁGYI BÁLINT rendező (Bambi, Budapest Bábszínház, színArany, Radnóti Színház)

Különdíj:

Előrebocsátom: amikor szavazatommal valamilyen egyéni teljesítményt értékelek, akkor abban többnyire az illető más előadásban nyújtott teljesítménye éppen úgy benne van, mint a produkció egészének elismerése. Ez fordítva is igaz: ha egy produkciót díjra érdemesítek, akkor általában a szereplőinek egyéni munkáját is visszaigazolom.

Azokon túl, akikre és amikre szavaztam, a következők szerepelnek még bővebb tetszési listámon: Holt lelkek (Katona József Színház, rendező: Dankó István), Kezdhetek folytatódni (Radnóti Színház, rendező: Valcz Péter), Mit keres Jakab az ágy alatt? (Budapest Bábszínház, rendező: Szenteczki Zita), Csoda korban élünk (Thália Színház, rendező: Kelemen József), Delila (Centrál Színház, rendező: Puskás Tamás), Kétely (Belvárosi Színház, rendező: Pelsőczy Réka), Halál Thébában (székesfehérvári Vörösmarty Színház, rendező: Horváth Csaba), A képzelt beteg (kecskeméti Katona József Színház, rendező: Rusznyák Gábor), A kaukázusi krétakör (Miskolci Nemzeti Színház, rendező: Szőcs Artur; nagyváradi Szigligeti Színház, rendező: Anca Bradu), A mizantróp (nagyváradi Szigligeti Színház, rendező: Novák Eszter), Migránsoook (székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház, rendező: Zakariás Zalán), illetve külön kiemelve László Zsolt és Pál András (Ádám almái, III. Richárd, Radnóti Színház), Újvári Milán (Ádám almái, Radnóti Színház), Jordán Adél (Háztűznéző, Ascher Tamás Háromszéken) és Takátsy Péter (Miskin herceg, Katona József Színház), Básti Juli (Kísértetek) és Magyar Attila (Delila, Centrál Színház), Gyabronka József, Lázár Kati és Molnár Piroska (A Krakken művelet, Átrium), Udvaros Dorottya és Fekete Ernő (Kétely, Belvárosi Színház), Takács Katalin (Széljegy, Katona József Színház, Házasságszerző, Budaörs, A halál kilovagolt Perzsiából, DoN’t Eat Group, Trafó), Kocsis Pál (A képzelt beteg, Kecskemét), Hirtling István és Kuna Károly (Halál Thébában, Székesfehérvár), Antal Csaba (a Vaterland díszlete, Forte Társulat).

Piti Emőke, Borsányi Dániel, Viktor Balázs (Antigoné, k2 Színház)

 

PAPP TÍMEA

A legjobb új magyar dráma/színpadi szöveg: Szilágyi Eszter Anna: A NYÍREGYHÁZA UTCA – Benkó Bence, Fábián Péter: EMBEREK ALKONYA – Fekete Ádám: A JEDITANÁCS ÖSSZEÜL

A legjobb előadás: HAMLET (Vígszínház, rendezte: Eszenyi Enikő) – BORISZ DAVIDOVICS SÍREMLÉKE (Újvidéki Színház, rendezte: Alekszandar Popovszki) – BÁNK BÁN (Nemzeti Színház, rendezte: Vidnyánszky Attila)

A legjobb rendezés: A SALEMI BOSZORKÁNYOK (szombathelyi Weöres Sándor Színház, rendezte: Alföldi Róbert) – A KAUKÁZUSI KRÉTAKÖR (Miskolci Nemzeti Színház, rendezte: Szőcs Artur) – JÁNOS KIRÁLY (Szegedi Nemzeti Színház, rendezte: Keszég László)

A legjobb zenés/szórakoztató előadás: CSÁRDÁSKIRÁLYNŐ (kecskeméti Katona József Színház, rendezte: Béres Attila) – OLASZ NŐ ALGÍRBAN (Magyar Állami Operaház, rendezte: Szabó Máté) – ILLATSZERTÁR (nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház, rendezte: Mohácsi János)

A legjobb független színházi előadás: VATERLAND (Forte Társulat, Trafó, rendezte: Horváth Csaba) – A KRAKKEN MŰVELET (Átrium, Kultúrbrigád, rendezte: Bodó Viktor) – RETTEGÉS ÉS ÍNSÉG A HARMADIK BIRODALOMBAN (Stúdió K Színház, k2 Színház, rendezte: Benkó Bence, Fábián Péter)

A legjobb gyerek- és ifjúsági előadás: A kategóriában összeférhetetlenség miatt nem szavazok

A legjobb női főszereplő: HERNÁDI JUDIT (A félelem megeszi a lelket, Átrium, Kultúrbrigád) – LÁNG ANNAMÁRIA (A kaukázusi krétakör, Miskolci Nemzeti Színház) – BÖRCSÖK ENIKŐ (Kurázsi mama és gyermekei, veszprémi Petőfi Színház)

A legjobb férfi főszereplő: BÁNYAI KELEMEN BARNA (A salemi boszorkányok, szombathelyi Weöres Sándor Színház) – ALFÖLDI RÓBERT (III. Richárd, Radnóti Színház) – BÍRÓ JÓZSEF (Nézd, ki van itt, Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulat)

A legjobb női mellékszereplő: CSAPÓ VIRÁG (A képzelt beteg, kecskeméti Katona József Színház) – POGÁNY JUDIT (IV. Henrik, Örkény Színház) – VARGA ANDREA (A kaukázusi krétakör, Miskolci Nemzeti Színház)

A legjobb férfi mellékszereplő: MERTZ TIBOR (A salemi boszorkányok, szombathelyi Weöres Sándor Színház) – LÁSZLÓ ZSOLT (III. Richárd, Radnóti Színház) – SZEMENYEI JÁNOS (Csárdáskirálynő, kecskeméti Katona József Színház)

A legjobb díszlet: VATERLAND (Forte Társulat, Trafó, tervezte: Antal Csaba) – JÁNOS KIRÁLY (Szegedi Nemzeti Színház, tervezte: Cziegler Balázs) – A MI OSZTÁLYUNK (tatabányai Jászai Mari Színház – Népház, tervezte: Fekete Anna)

A legjobb jelmez: CSÁRDÁSKIRÁLYNŐ (kecskeméti Katona József Színház, tervezte: Pilinyi Márta) – ALICE (sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház, sZempöl Offchestra, tervezte: Kiss Zsuzsanna) – JÁNOS KIRÁLY (Szegedi Nemzeti Színház, tervezte: Berzsenyi Krisztina)

A legjobb színházi zene: BŰN ÉS BŰNHŐDÉS (Miskolci Nemzeti Színház, zeneszerző: Zombola Péter) – ALICE (sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház, zene: sZempöl Offchestra) – MACBETH (Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulat, zeneszerző: Boros Csaba)

A legígéretesebb pályakezdő: KORODI JANKA színész (Alice, sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház, sZempöl Offchestra) – ZSIGMOND EMŐKE színész (Chicago, nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház) – TARNÓCZI JAKAB rendező (A Schroffenstein család, Ódry Színpad)

Különdíj: NÁDASDY ÁDÁM, a IV. Henrik fordításáért – ENYEDI ÉVA, a Szegedi Nemzeti Színház Kazamaták című előadásában végzett dramaturgi munkájáért – FORGÁCH ANDRÁS, az Asszony asszonynak farkasa című Middleton-dráma fordításáért

 

PUSKÁS PANNI
Revizor – a kritikai portál

A legjobb új magyar dráma/színpadi szöveg: Fekete Ádám: A JEDITANÁCS ÖSSZEÜL – Závada Pál, Mohácsi István, Mohácsi János: EGY PIACI NAP – Szilágyi Eszter Anna: A NYÍREGYHÁZA UTCA

A legjobb előadás: QUEENDOM (MU Színház, rendezte: Szabó Veronika) – TÓTFERI (Titkos Társulat, Trafó, rendezte: Kárpáti Péter) – FELHŐ A NADRÁGBAN (szabadkai Kosztolányi Dezső Színház, rendezte: Kokan Mladenović)

A legjobb rendezés: A SALEMI BOSZORKÁNYOK (szombathelyi Weöres Sándor Színház, rendezte: Alföldi Róbert) – A MI OSZTÁLYUNK (tatabányai Jászai Mari Színház – Népház, rendezte: Guelmino Sándor) – BUROK (Tünet Együttes, rendezte: Szabó Réka)

A legjobb zenés/szórakoztató előadás: KABARÉ (Miskolci Nemzeti Színház, rendezte: Mohácsi János) – KIVETTEM A FEJEMBŐL EGY GÖMBÖT (RS9 Színház, rendezte: Rusznyák Gábor) – A VÉRMEDVE (Bethlen Téri Színház, rendezte: Preiszner Miklós, Laboda Kornél)

A legjobb független színházi előadás: QUEENDOM (MU Színház, rendezte: Szabó Veronika) – TÓTFERI (Titkos Társulat, Trafó, rendezte: Kárpáti Péter) – A HALÁL KILOVAGOLT PERZSIÁBÓL (DoN’t Eat Group, Trafó, rendezte: Szenteczki Zita, Juhász András)

A legjobb gyerek- és ifjúsági előadás: ALICE (sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház, sZempöl Offchestra, rendezte: Bocsárdi László) – HAMUPIPŐKE (győri Vaskakas Bábszínház, rendezte: Tengely Gábor) – MONDJ EGY MESÉT (Kolibri Színház, rendezte: Vidovszky György)

A legjobb női főszereplő: HERNÁDI JUDIT (A félelem megeszi a lelket, Átrium, Kultúrbrigád) – BALSAI MÓNI (A sötétség hatalma, Budaörsi Latinovits Színház) – BÁNFALVI ESZTER (A salemi boszorkányok, szombathelyi Weöres Sándor Színház)

A legjobb férfi főszereplő: BÁNYAI KELEMEN BARNA (A félelem megeszi a lelket, Átrium, Kultúrbrigád) – IFJ. VIDNYÁNSZKY ATTILA (Hamlet, Vígszínház) – ALFÖLDI RÓBERT (III. Richárd, Radnóti Színház)

A legjobb női mellékszereplő: SPOLARICS ANDREA (A sötétség hatalma, Budaörsi Latinovits Színház) – SODRÓ ELIZA (III. Richárd, Radnóti Színház) – KISS MARI (Ernst (komoly) az élet (Bunbury), szombathelyi Weöres Sándor Színház)

A legjobb férfi mellékszereplő: LÁSZLÓ ZSOLT (III. Richárd, Radnóti Színház) – ÖTVÖS ANDRÁS (Dühöngő ifjúság, Orlai Produkciós Iroda, Belvárosi Színház) – KERESZTES TAMÁS (Ascher Tamás Háromszéken, Katona József Színház, Pintér Béla és Társulata)

A legjobb díszlet: UTAS ÉS HOLDVILÁG (TÁP Színház, Trafó, tervezte: Horváth Jenny, Juhász András) – A HALÁL KILOVAGOLT PERZSIÁBÓL (DoN’t Eat Group, Trafó, tervezte: Diák István, Juhász András) – A HATTYÚ (Örkény Színház, tervezte: Izsák Lili)

A legjobb jelmez: ALICE (sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház, sZempöl Offchestra, tervezte: Kiss Zsuzsanna) – RABENTHAL (temesvári Csiky Gergely Színház, tervezte: Irina Moscu) – QUEENDOM (MU Színház, tervezte: Ádám Anna)

A legjobb színházi zene: ALICE (sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház, zene: sZempöl Offchestra) – KIVETTEM A FEJEMBŐL EGY GÖMBÖT (RS9 Színház, zeneszerző: Darvas Kristóf) – EGY PIACI NAP (Radnóti Színház, zeneszerző: Kovács Márton)

A legígéretesebb pályakezdő: SZENTECZKI ZITA és JUHÁSZ ANDRÁS (A halál kilovagolt Perzsiából, DoN’t Eat Group, Trafó) – VILMÁNYI BENETT színész (Az éjszaka a nappal anyja, Ódry Színpad) – NAGY PÉTER ISTVÁN rendező (Bakkhánsnők, Ódry Színpad)

Különdíj: PANODRÁMA, A csodát magunktól kell várni – UNGÁR JÚLIA, az Ernst (komoly) az élet (Bunbury) című darab újrafordításáért

 

RÁDAI ANDREA
Színház, Magyar Narancs

A legjobb új magyar dráma/színpadi szöveg: Závada Péter, Szabó-Székely Ármin: ITHAKA – Fekete Ádám: A JEDITANÁCS ÖSSZEÜL – Závada Pál, Mohácsi István, Mohácsi János: EGY PIACI NAP

A legjobb előadás: SUNDAY (Hodworks, rendezte: Hód Adrienn) – QUEENDOM (MU Színház, rendezte: Szabó Veronika) – ALICE (sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház, sZempöl Offchestra, rendezte: Bocsárdi László)

A legjobb rendezés: A HATTYÚ (Örkény Színház, rendezte: Polgár Csaba) – EGY PIACI NAP (Radnóti Színház, rendezte: Mohácsi János) – UTAS ÉS HOLDVILÁG (TÁP Színház, Trafó, rendezte: Vajdai Vilmos)

A legjobb zenés/szórakoztató előadás: KÉKSZAKÁLL (Budapesti Operettszínház, rendezte: Székely Kriszta) – A KRAKKEN MŰVELET (Átrium, Kulturbrigád, rendezte: Bodó Viktor) – KABARÉ (Miskolci Nemzeti Színház, rendezte: Mohácsi János)

A legjobb független színházi előadás: SUNDAY (Hodworks, rendezte: Hód Adrienn) – QUEENDOM (MU Színház, rendezte: Szabó Veronika) – TÓTFERI (Titkos Társulat, Trafó, rendezte: Kárpáti Péter)

A legjobb gyerek- és ifjúsági előadás: KINEK AZ ÉG ALATT MÁR SENKIJE SINCSEN (Vígszínház, rendezte: ifj. Vidnyánszky Attila) – PUSZTAI MESSIÁSOK (Kerekasztal, rendezte: Farkas Atilla) – RÖVIDZÁRLAT (Kolibri Színház, rendezte: Vidovszky György)

A legjobb női főszereplő: JORDÁN ADÉL (Ascher Tamás Háromszéken, Katona József Színház, Pintér Béla és Társulata) – HAJÓS ZSUZSA (Pájinkás János, Ódry Színpad) – KORODI JANKA (Alice, sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház, sZempöl Offchestra)

A legjobb férfi főszereplő: SZABÓ ZOLA (Tótferi, Titkos Társulat, Trafó) – FEKETE ÁDÁM (Tótferi, Titkos Társulat, Trafó) – ALFÖLDI RÓBERT (III. Richárd, Radnóti Színház)

A legjobb női mellékszereplő: LÁZÁR KATI (A Krakken művelet, Átrium, Kultúrbrigád) – MOLNÁR PIROSKA (A Krakken művelet, Átrium, Kultúrbrigád) – FÖLDEÁKI NÓRA (Vaterland, Forte Társulat, Trafó)

A legjobb férfi mellékszereplő: LÁSZLÓ ZSOLT (III. Richárd, Radnóti Színház) – NÉMEDI ÁRPÁD (A Krakken művelet, Átrium) – HEGEDŰS D. GÉZA (Hamlet, Vígszínház)

A legjobb díszlet: A HATTYÚ (Örkény Színház, tervezte: Izsák Lili) – ITHAKA (Katona József Színház, tervezte: Balázs Juli) – EGY PIACI NAP (Radnóti Színház, tervezte: Khell Zsolt)

A legjobb jelmez: ALICE (sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház, sZempöl Offchestra, tervezte: Kiss Zsuzsanna) – A HATTYÚ (Örkény Színház, tervezte: Izsák Lili) – III. RICHÁRD (Radnóti Színház, tervezte: Nagy Fruzsina)

A legjobb színházi zene: ALICE (sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház, zene: sZempöl Offchestra) – SUNDAY (Hodworks, zeneszerző: Gryllus Ábris) – EGY PIACI NAP (Radnóti Színház, zeneszerző: Kovács Márton)

A legígéretesebb pályakezdő: FEKETE ÁDÁM író, dramaturg, rendező, színész (A Jeditanács összeül, Tótferi, Trafó, Reggeli dinoszauruszokkal, Stúdió K Színház) – MÉSZÁROS BLANKA színész (Ithaka, Berlin, Alexanderplatz, Katona József Színház) – GEORGITA MÁTÉ DEZSŐ színész (Pájinkás János, Ódry Színpad, IzlandMagyarország, FAQ, Tótferi, Titkos Társulat)

Különdíj: SÁROSDI LILLA, a hazai #metoo mozgalomban betöltött szerepéért

 

SÁNDOR L. ISTVÁN
Ellenfény

A legjobb új magyar dráma/színpadi szöveg: Tasnádi István: KARTONPAPA – Tóth Krisztina: POKÉMON GO – Székely Csaba: ÖRÖM ÉS BOLDOGSÁG

A legjobb előadás: A SÖTÉTSÉG HATALMA (Budaörsi Latinovits Színház, rendezte: Alföldi Róbert) – A MI OSZTÁLYUNK (tatabányai Jászai Mari Színház – Népház, rendezte: Guelmino Sándor) – EGY PIACI NAP (Radnóti Színház, rendezte: Mohácsi János)

A legjobb rendezés: „AHOGYTETSZIK” (Miskolci Nemzeti Színház, rendezte: Rusznyák Gábor) – VŐLEGÉNY (Orlai Produkciós Iroda, rendezte: Novák Eszter) – A JÓEMBER SZECSUÁNBÓL (kecskeméti Katona József Színház, rendezte: Zsótér Sándor)

A legjobb zenés/szórakoztató előadás: CSÁRDÁSKIRÁLYNŐ (kecskeméti Katona József Színház, rendezte: Béres Attila) – ILLATSZERTÁR (nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház, rendezte: Mohácsi János)

A legjobb független színházi előadás: VATERLAND (Forte Társulat, Trafó, rendezte: Horváth Csaba) – TÓTFERI (Titkos Társulat, Trafó, rendezte: Kárpáti Péter) – A VEZÉR (Mentőcsónak Egység, FÜGE, rendezte: Pass Andrea)

A legjobb gyerek- és ifjúsági előadás: KICSIBÁCSI, KICSINÉNI (MEG AZ IMIKÉM) (szombathelyi Mesebolt Bábszínház, rendezte: Szenteczki Zita) – A ZÖLDSZAKÁLLÚ KIRÁLY (Ziránó Bábszínház, rendezte: Veres András) – BÜNTETŐ (Escargo Hajója, rendezte: Perényi Balázs)

A legjobb női főszereplő: KOVÁCS PATRÍCIA (Vőlegény, Orlai Produkciós Iroda) – BALSAI MÓNI (A sötétség hatalma, Budaörsi Latinovits Színház) – TROKÁN NÓRA (A jóember Szecsuánból, kecskeméti Katona József Színház)

A legjobb férfi főszereplő: LÁSZLÓ ZSOLT (Ádám almái, Radnóti Színház) – LAJOS ANDRÁS (Egy disznótor pontos leírása, Dialóg n. o.) – HORVÁTH LÁSZLÓ ATTILA (Illatszertár, nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház)

A legjobb női mellékszereplő: TAKÁCS KATALIN (Vőlegény, Orlai Produkciós Iroda) – KOVÁTS ADÉL (III. Richárd, Radnóti Színház)

A legjobb férfi mellékszereplő: SZÉKELY B. MIKLÓS (A sötétség hatalma, Budaörsi Latinovits Színház) – GAZSÓ GYÖRGY (Vőlegény, Orlai Produkciós Iroda) – JÁSZBERÉNYI GÁBOR (A vezér, Mentőcsónak Egység, FÜGE)

A legjobb díszlet: HAMLET (Vígszínház, tervezte: Antal Csaba) – A SÖTÉTSÉG HATALMA (Budaörsi Latinovits Színház, tervezte: Zöldy Z Gergely) – CSONGOR ÉS TÜNDE (Miskolci Nemzeti Színház, tervezte: Árvai György)

A legjobb jelmez: A KAUKÁZUSI KRÉTAKÖR (nagyváradi Szigligeti Színház, tervezte: Andra Bădulescu Vișniec) – BORISZ DAVIDOVICS SÍREMLÉKE (Újvidéki Színház, tervezte: Snežana Pešić Rajić) – HEDDA GABLER (Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulat, tervezte: Bianca Imelda Jeremias)

A legjobb színházi zene: BARBÁROK (Nagyvárad Táncegyüttes, zeneszerző: Cári Tibor) – BORISZ DAVIDOVICS SÍREMLÉKE (Újvidéki Színház, zeneszerző: Marjan Nećak) – A HÉT KIRÁLYFI (veszprémi Kabóca Bábszínház, zeneszerző: Danny Bain)

A legígéretesebb pályakezdő: MÉSZÖLY ANNA színész („Ahogytetszik”, Miskolci Nemzeti Színház) – VIZI DÁVID színész (A vezér, Mentőcsónak Egység, FÜGE) – SOMHEGYI GYÖRGY színész („Ahogytetszik”, Miskolci Nemzeti Színház)

Különdíj: RÁCZ ATTILA, a Vaterland szövegkönyvéért – KECSKEMÉTI VÉRNÁSZ, az összművészeti előadásért – RADNÓTI SZÍNHÁZ, a III. Richárd előadásának fénytervéért

 

STUBER ANDREA
stuberandrea.hu, spirituszonline.hu

A legjobb új magyar dráma/színpadi szöveg: Tasnádi István: KARTONPAPA – Szilágyi Eszter Anna: A NYÍREGYHÁZA UTCA – Benkó Bence, Fábián Péter: EMBEREK ALKONYA

A legjobb előadás: A SALEMI BOSZORKÁNYOK (szombathelyi Weöres Sándor Színház, rendezte: Alföldi Róbert) – A MI OSZTÁLYUNK (tatabányai Jászai Mari Színház – Népház, rendezte: Guelmino Sándor) – BÁNK BÁN (Nemzeti Színház, rendezte: Vidnyánszky Attila)

A legjobb rendezés: UTAS ÉS HOLDVILÁG (TÁP Színház, Trafó, rendezte: Vajdai Vilmos) – ANTIGONÉ (k2 Színház, rendezte: Fábián Péter) – A SALEMI BOSZORKÁNYOK (szombathelyi Weöres Sándor Színház, rendezte: Alföldi Róbert)

A legjobb zenés/szórakoztató előadás: ASCHER TAMÁS HÁROMSZÉKEN (Katona József Színház, Pintér Béla és Társulata, rendezte: Pintér Béla) – SECOND LIFE, AVAGY KÉTÉLETEM (Orlai Produkciós Iroda, Hatszín Teátrum, rendezte: Dömötör András) – MAGYAR NÁTHA (DEKK, FÜGE, rendezte: Dankó István, Kocsis Gergely, Vinnai András)

A legjobb független színházi előadás: UTAS ÉS HOLDVILÁG (TÁP Színház, Trafó, rendezte: Vajdai Vilmos) – ANNA KARENINA (Trojka Színházi Társulás, KuglerArt Szalon, rendezte: Soós Attila) – FÖLDI PARADICSOM (KV Társulat, Trafó, rendezte: Ördög Tamás)

A legjobb gyerek- és ifjúsági előadás: ANTIGONÉ (k2 Színház, rendezte: Fábián Péter) – MADARAK VOLTUNK (debreceni Vojtina Bábszínház, rendezte: Kovács Géza) – A CSÁSZÁR ÚJ RUHÁJA (szombathelyi Mesebolt Bábszínház, rendezte: Somogyi Tamás)

A legjobb női főszereplő: HERNÁDI JUDIT (A félelem megeszi a lelket, Átrium, Kultúrbrigád) – BALSAI MÓNI (A sötétség hatalma, Budaörsi Latinovits Színház) – PETRIK ANDREA (Jóembert keresünk, székesfehérvári Vörösmarty Színház)

A legjobb férfi főszereplő: CSUJA IMRE (IV. Henrik, Örkény Színház) – ALFÖLDI RÓBERT (III. Richárd, Radnóti Színház) – BÍRÓ JÓZSEF (Nézd, ki van itt, Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulat)

A legjobb női mellékszereplő: JORDÁN ADÉL (Ascher Tamás Háromszéken, Katona József Színház, Pintér Béla és Társulata) – BODNÁR ERIKA (Ithaka, Katona József Színház) – SZABÓ MÁRTA (Illatszertár, nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház)

A legjobb férfi mellékszereplő: KASZÁS GERGŐ (Paravarieté, Pinceszínház) – SZABÓ ZOLTÁN (Földi paradicsom, KV Társulat) – ELEK FERENC (Háztűznéző, Katona József Színház)

A legjobb díszlet: A KAUKÁZUSI KRÉTAKÖR (Miskolci Nemzeti Színház, tervezte: Kovács Dániel) – KAFKA A TENGERPARTON (székesfehérvári Vörösmarty Színház, tervezte: Szikora János) – LÉGY JÓ MINDHALÁLIG (József Attila Színház, tervezte: Horesnyi Balázs)

A legjobb jelmez: ALICE (sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház, sZempöl Offchestra, tervezte: Kiss Zsuzsanna) – AZ ÜVEGBÚRA (Örkény Színház, tervezte: Kálmán Eszter) – HEDDA GABLER (Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulat, tervezte: Bianca Imelda Jeremias)

A legjobb színházi zene: MACBETH (Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulat, zeneszerző: Boros Csaba) – ALICE (sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház, zene: sZempöl Offchestra) – MADARAK VOLTUNK (debreceni Vojtina Bábszínház, zeneszerző: Lázár Zsigmond)

A legígéretesebb pályakezdő: KORODI JANKA színész (Alice, Chioggiai csetepaté, sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház) – SODRÓ ELIZA színész (szombathelyi Weöres Sándor Színház, Radnóti Színház) – PITI EMŐKE színész (k2 Színház)

Különdíj: A SZOMBATHELYI SZÍNHÁZ 10 éve – BÉRES ILONA ÉS FODOR TAMÁS színészkettőse A székekben

Az évadban látott 243 előadás közül 189 idei bemutató képezte a kínálatot.

Szívesen voksoltam volna még Spolarics Andreára (budaörsi A sötétség hatalma), Varga Máriára (fehérvári Régimódi történet), Daniss Lídiára (tatabányai A mi osztályunk), Seress Zoltánra (Lóvátett lovagok a Pesti Színházban), Újvári Milánra (Ádám almái, Radnóti), Görög Lászlóra (miskolci „Ahogytetszik”), Nagy Viktorra (kecskeméti Ványa bácsi), függetlenben az Izland–Magyarországra, zenésben a nyíregyházi Chicagóra.

Hernádi Judit és Bányai Kelemen Barna a Félelem megeszi a lelket c. előadásban (Átrium). Fotó: Mészáros Csaba

 

SZŰCS MÓNIKA
Ellenfény

A legjobb új magyar dráma/színpadi szöveg: Tóth Krisztina: POKÉMON GO – Székely Csaba: ÖRÖM ÉS BOLDOGSÁG – Tasnádi István: KARTONPAPA

A legjobb előadás: VATERLAND (Forte Társulat, Trafó, rendezte: Horváth Csaba) – EGY PIACI NAP (Radnóti Színház, rendezte: Mohácsi János) – A MI OSZTÁLYUNK (tatabányai Jászai Mari Színház – Népház, rendezte: Guelmino Sándor)

A legjobb rendezés: A SÖTÉTSÉG HATALMA (Budaörsi Latinovits Színház, rendezte: Alföldi Róbert) – „AHOGYTETSZIK” (Miskolci Nemzeti Színház, rendezte: Rusznyák Gábor) – A JÓEMBER SZECSUÁNBÓL (kecskeméti Katona József Színház, rendezte: Zsótér Sándor)

A legjobb zenés/szórakoztató előadás:

A legjobb független színházi előadás: VATERLAND (Forte Társulat, Trafó, rendezte: Horváth Csaba) – TÓTFERI (Titkos Társulat, Trafó, rendezte: Kárpáti Péter) – BUROK (Tünet Együttes, rendezte: Szabó Réka)

A legjobb gyerek- és ifjúsági előadás: KICSIBÁCSI ÉS KICSINÉNI (MEG AZ IMIKÉM) (szombathelyi Mesebolt Bábszínház, rendezte: Szenteczki Zita) – A LEPKEOROSZLÁN (kecskeméti Ciróka Bábszínház, rendezte: Vidovszky György) – A VEZÉR (Mentőcsónak Egység, FÜGE, rendezte: Pass Andrea)

A legjobb női főszereplő: TROKÁN NÓRA (A jóember Szecsuánból, kecskeméti Katona József Színház) – HERNÁDI JUDIT (A félelem megeszi a lelket, Átrium, Kultúrbrigád) – STORK NATASA (Anyám Suzukija, Manna Produkció)

A legjobb férfi főszereplő: LÁSZLÓ ZSOLT (Ádám almái, Radnóti Színház) – ALFÖLDI RÓBERT (III. Richárd, Radnóti Színház)

A legjobb női mellékszereplő: TÓTH ILDIKÓ (Vőlegény, Orlai Produkciós Iroda) – SODRÓ ELIZA (Egy piaci nap, Radnóti Színház) – KOVÁTS ADÉL (III. Richárd, Radnóti Színház)

A legjobb férfi mellékszereplő: SZÉKELY B. MIKLÓS (A sötétség hatalma, Budaörsi Latinovits Színház) – KERESZTES TAMÁS (Háztűznéző, Katona József Színház) – GAZSÓ GYÖRGY (Vőlegény, Orlai Produkciós Iroda, Ádám almái, Radnóti Színház)

A legjobb díszlet: A SÖTÉTSÉG HATALMA (Budaörsi Latinovits Színház, tervezte: Zöldy Z Gergely) – A VADHATTYÚ (kecskeméti Ciróka Bábszínház, tervezte: Rumi Zsófia) – HAMLET; VATERLAND (Vígszínház; Forte Társulat, tervezte: Antal Csaba)

A legjobb jelmez: A VEZÉR (Mentőcsónak Egység, FÜGE, tervezte: Pető Kata) – BERLIN, ALEXANDERPLATZ (Katona József Színház, tervezte: Nagy Fruzsina) – VÉRNÁSZ (Kecskeméti Katona József Színház, tervezte: Remete Kriszta)

A legjobb színházi zene: VATERLAND (Forte Társulat, zeneszerző: a társulat) – VÉRNÁSZ (kecskeméti Katona József Színház, zeneszerző: Rozs Tamás) – A HÉT KIRÁLYFI (veszprémi Kabóca Bábszínház, zeneszerző: Danny Bain)

A legígéretesebb pályakezdő: MÉSZÖLY ANNA színész („Ahogytetszik”, Miskolci Nemzeti Színház) – GÁBOR SÁRA dramaturg (Burok, Tünet Együttes) – SZENTECZKI ZITA rendező (A vadhattyú, kecskeméti Ciróka Bábszínház, Kicsibácsi és Kicsinéni (meg az Imikém), szombathelyi Mesebolt Bábszínház)

Különdíj: RÁCZ ATTILA, a Vaterland szövegkönyvéért – AZ INSITE DRAMA MUNKATÁRSAI, a magyarországi színházi nevelés szakmai összefogásáért – BAUMGARTNER SÁNDOR, a Radnóti Színház III. Richárdjának világításáért

 

TÖRÖK ÁKOS
szinhaz.hu, Színház, Kútszéli Stílus

A legjobb új magyar dráma/színpadi szöveg: Závada Pál, Mohácsi István, Mohácsi János: EGY PIACI NAP – Szálinger Balázs: A HALHATATLANSÁGRA VÁGYÓ KIRÁLYFI – Mózsik Imre, Bodó Viktor: A KRAKKEN MŰVELET

A legjobb előadás: UTAS ÉS HOLDVILÁG (TÁP Színház, Trafó, rendezte: Vajdai Vilmos) – EGY PIACI NAP (Radnóti Színház, rendezte: Mohácsi János) – III. RICHÁRD (Radnóti Színház, rendezte: Andrei Șerban)

A legjobb rendezés: BÁNK BÁN (Nemzeti Színház, rendezte: Vidnyánszky Attila) – A MI OSZTÁLYUNK (tatabányai Jászai Mari Színház – Népház, rendezte: Guelmino Sándor) – KABARÉ (Miskolci Nemzeti Színház, rendezte: Mohácsi János)

A legjobb zenés/szórakoztató előadás: A KRAKKEN MŰVELET (Átrium, Kultúrbrigád, rendezte: Bodó Viktor) – A HATTYÚ (Örkény Színház, rendezte: Polgár Csaba) – AZ ÖLDÖKLÉS ISTENE (Átrium, Kultúrbrigád, rendezte: Bereczki Csilla)

A legjobb független színházi előadás: UTAS ÉS HOLDVILÁG (TÁP Színház, Trafó, rendezte: Vajdai Vilmos) – TÓTFERI (Titkos Társulat, Trafó, rendezte: Kárpáti Péter) – A BALKON (Maladype Színház, rendezte: Zsótér Sándor)

A legjobb gyerek- és ifjúsági előadás: A HALHATATLANSÁGRA VÁGYÓ KIRÁLYFI (győri Vaskakas Bábszínház, rendezte: Markó Róbert) – SÉRÜLÉS (Trainingspot Társulat, rendezte: Manyasz Erika, Pap Gábor) – HŰSÉG (k2 Színház, rendezte: Benkó Bence)

A legjobb női főszereplő: LÁNG ANNAMÁRIA (A kaukázusi krétakör, Miskolci Nemzeti Színház) – BÁSTI JULI (Kísértetek, Centrál Színház) – UDVAROS DOROTTYA (Bánk bán, Nemzeti Színház)

A legjobb férfi főszereplő: IFJ. VIDNYÁNSZKY ATTILA (Hamlet, Vígszínház) – ALFÖLDI RÓBERT (III. Richárd, Radnóti Színház) – HARSÁNYI ATTILA (A kaukázusi krétakör, Miskolci Nemzeti Színház)

A legjobb női mellékszereplő: JORDÁN ADÉL (Ascher Tamás Háromszéken, Katona József Színház, Pintér Béla és Társulata) – SODRÓ ELIZA (III. Richárd, Radnóti Színház) – HAJDÚ MELINDA (Ványa bácsi, kecskeméti Katona József Színház)

A legjobb férfi mellékszereplő: KARDOS RÓBERT (A mi osztályunk, tatabányai Jászai Mari Színház – Népház) – GÖRÖG LÁSZLÓ („Ahogytetszik”, Miskolci Nemzeti Színház) – GYABRONKA JÓZSEF (Rosmersholm, Rózsavölgyi Szalon)

A legjobb díszlet: UTAS ÉS HOLDVILÁG (TÁP Színház, Trafó, tervezte: Horváth Jenny) – KAFKA A TENGERPARTON (székesfehérvári Vörösmarty Színház, tervezte: Szikora János) – KÍSÉRTETEK (Centrál Színház, tervezte: Kálmán Eszter)

A legjobb jelmez:

A legjobb színházi zene:

A legígéretesebb pályakezdő: MARKÓ RÓBERT rendező (A halhatatlanságra vágyó királyfi, győri Vaskakas Bábszínház) – SODRÓ ELIZA színész (III. Richárd, Egy piaci nap, Radnóti Színház) – MÉSZÁROS BLANKA színész (Ithaka, Katona József Színház)

Különdíj: VECSEI H. MIKLÓS, a Mondjad, Atikám! létrehozásáért – FORMANEK CSABA, állhatatos színházteremtő és írói munkájáért – HÓD ADRIENN, a kortárs tánc terén évek óta kimagasló koreográfusi munkájáért

Alföldi Róbert mint III. Richárd (Radnóti Színház). Fotó: Dömölky Dániel

TURBULY LILLA
Kútszéli Stílus, Tánckritika

A legjobb új magyar dráma/színpadi szöveg: Závada Péter: JE SUIS AMPHITRYON – Tasnádi István: KARTONPAPA – Szálinger Balázs: A HALHATATLANSÁGRA VÁGYÓ KIRÁLYFI

A legjobb előadás: UTAS ÉS HOLDVILÁG (TÁP Színház, Trafó, rendezte: Vajdai Vilmos) – A KAUKÁZUSI KRÉTAKÖR (Miskolci Nemzeti Színház, rendezte: Szőcs Artur) – A MI OSZTÁLYUNK (tatabányai Jászai Mari Színház – Népház, rendezte: Guelmino Sándor)

A legjobb rendezés: ANNA KARENINA (Trojka Színházi Társulás, KuglerArt Szalon, rendezte: Soós Attila) – ÁDÁM ALMÁI (Radnóti Színház, rendezte: Szikszai Rémusz) – JE SUIS AMPHITRYON (Trafó, rendezte: Geréb Zsófia)

A legjobb zenés/szórakoztató előadás: CHIOGGIAI CSETEPATÉ (sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház, rendezte: Sardar Tagirovsky) – ILLATSZERTÁR (nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház, rendezte: Mohácsi János) – DELILA (Centrál Színház, rendezte: Puskás Tamás)

A legjobb független színházi előadás: VATERLAND (Forte Társulat, Trafó, rendezte: Horváth Csaba) – SZENTIVÁNÉJI ÁLOM (Soltis Lajos Színház, rendezte: Nagy Péter István) – BUROK (Tünet Együttes, rendezte: Szabó Réka)

A legjobb gyerek- és ifjúsági előadás: A LEPKEOROSZLÁN (kecskeméti Ciróka Bábszínház, rendezte: Vidovszky György) – A HALHATATLANSÁGRA VÁGYÓ KIRÁLYFI (győri Vaskakas Bábszínház, rendezte: Markó Róbert) – KICSIBÁCSI ÉS KICSINÉNI (MEG AZ IMIKÉM) (szombathelyi Mesebolt Bábszínház, rendezte: Szenteczki Zita)

A legjobb női főszereplő: LÁNG ANNAMÁRIA (A kaukázusi krétakör, Miskolci Nemzeti Színház) – HERNÁDI JUDIT (A félelem megeszi a lelket, Átrium, Kultúrbrigád) – PAP LUJZA (A vihar kapujában, Hevesi Sándor Színház)

A legjobb férfi főszereplő: HARSÁNYI ATTILA (A kaukázusi krétakör, Miskolci Nemzeti Színház) – BÁNYAI KELEMEN BARNA (A félelem megeszi a lelket, Átrium, Kultúrbrigád) – HORVÁTH LÁSZLÓ ATTILA (Illatszertár, nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház)

A legjobb női mellékszereplő: JORDÁN ADÉL (Ascher Tamás Háromszéken, Katona József Színház, Pintér Béla és Társulata) – HÁDA FRUZSINA (Utas és holdvilág, TÁP Színház, Trafó) – BOZNÁNSZKY ANNA (Szentivánéji álom, Soltis Lajos Színház)

A legjobb férfi mellékszereplő: PÁLFFY TIBOR (Chioggiai csetepaté, sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház) – KASZÁS GERGŐ (Paravarieté, Pinceszínház) – ÚJVÁRI MILÁN (Ádám almái, Radnóti Színház)

A legjobb díszlet: UTAS ÉS HOLDVILÁG (TÁP Színház, Trafó, tervezte: Horváth Jenny) – ITHAKA (Katona József Színház, tervezte: Balázs Juli) – A VIHAR KAPUJÁBAN (zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház, tervezte: Zöldy Z Gergely)

A legjobb jelmez: UTAS ÉS HOLDVILÁG (TÁP Színház, Trafó, tervezte: Nagy Fruzsina) – CHIOGGIAI CSETEPATÉ (sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház, tervezte: Bajkó Blanka Alíz) – LIGET (Váróterem Projekt, tervezte: Gábor Zsófia)

A legjobb színházi zene: CHIOGGIAI CSETEPATÉ (sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház, zeneszerző: Katona Dávid) – KAPUFA ÉS ÖNGÓL (nagyváradi Szigligeti Színház, zeneszerző: Ungvári Oscar) – LIGET (Váróterem Projekt, zeneszerző: Bocsárdi Magor)

A legígéretesebb pályakezdő: ZSIGMOND EMŐKE színész (Az üvegbúra, Örkény Színház) – MARKÓ-VALENTYIK ANNA színész (A halhatatlanságra vágyó királyfi, Vaskakas Bábszínház, Terike & Irén, KV Társulat, Mozsár Műhely) – VARGA LILI színész (Régimódi történet, Halál Thébában, székesfehérvári Vörösmarty Színház)

Különdíj: MOLNÁR PIROSKA, az Emberi hang című estjéért – PASS ANDREA, drámaírói és rendezői munkáiért – SZTARENKI PÁL, a Hevesi Sándor Színház művészeti vezetőjeként eltöltött nyolc évért (rendezői és színészi teljesítménye mellett a tanteremszínházi program elindításáért, lakásszínház létrehozásáért)

Az évadban 217 előadást láttam, ezek közül 138 volt idei bemutató. Ennek ellenére sok fontos bemutató kimaradt.

Eddig nem szavaztam a legjobb független színházi előadásokra. Most sem gondolom szerencsésnek, hogy külön kategóriában szerepelnek, és egyetlen más kategóriánál sem vettem figyelembe, hogy az előadás alkotói milyen formában működnek. Nehezített helyzetükre tekintettel azonban úgy gondoltam, egyfajta pozitív diszkriminációként fogom fel ezt a kategóriát, amely lehetőséget ad arra, hogy további értékes független előadásokat is megemlítsek.

Akiket szívesen jelöltem volna még: a Kabarét és az Emberek alkonyát Miskolcról (utóbbi a k2 Színházzal közös előadás), A Vezért (a FÜGE és a Mentőcsónak közös produkciója), a Madárkát (Másik Oldal – B32), a Second life-ot (Orlai Produkció), a Terike & Irént (KV Társulat, Mozsár Műhely), a Nemes Nagy Ágnes Szakközépiskola Állatfarm című előadását, a Kartonpapát Székesfehérvárról. Színészek közül: Benedek Miklóst (Heisenberg), Hegymegi Mátét (Utas és holdvilág), Urbanovits Krisztinát (Terike & Irén), Czakó Juliannát (Kabaré), Gryllus Dorkát és Eke Angélát az Anna Kareninából, Mihály Pétert a zalaegerszegi Az ügynök halálából, Varga Máriát a székesfehérvári Régimódi történetből, Bajomi Nagy Györgyöt a szombathelyi Oblom-offból, Sebők Mayát a Ligetből.

 

URBÁN BALÁZS

A legjobb új magyar dráma/színpadi szöveg: Závada Péter: JE SUIS AMPHITRYON – Szilágyi Eszter Anna: A NYÍREGYHÁZA UTCA – Znajkay Zsófia: RENDEZŐI VÁLTOZAT

A legjobb előadás: EMBEREK ALKONYA (Miskolci Nemzeti Színház, k2 Színház, rendezte: Benkó Bence, Fábián Péter) – BORISZ DAVIDOVICS SÍREMLÉKE (Újvidéki Színház, rendezte: Alekszandar Popovszki) – A KAUKÁZUSI KRÉTAKÖR (Miskolci Nemzeti Színház, rendezte: Szőcs Artur)

A legjobb rendezés: ALICE (sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház, sZempöl Offchestra, rendezte: Bocsárdi László) – BÁNK BÁN (Nemzeti Színház, rendezte: Vidnyánszky Attila) – IDIÓTA (debreceni Csokonai Színház, rendezte: Sardar Tagirovsky)

A legjobb zenés/szórakoztató előadás: CHIOGGIAI CSETEPATÉ (sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház, rendezte: Sardar Tagirovsky) – ILLATSZERTÁR (nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház, rendezte: Mohácsi János) – DORIAN GRAY (Budapesti Operettszínház, rendezte: Réthly Attila)

A legjobb független színházi előadás: UTAS ÉS HOLDVILÁG (TÁP Színház, Trafó, rendezte: Vajdai Vilmos) – A HALÁL KILOVAGOLT PERZSIÁBÓL (DoN’t Eat Group, Trafó, rendezte: Szenteczki Zita, Juhász András) – CSONGOR ÉS TÜNDE (Maladype Színház, rendezte: Balázs Zoltán)

A legjobb gyerek- és ifjúsági előadás:

A legjobb női főszereplő: LÁNG ANNAMÁRIA (A kaukázusi krétakör, Miskolci Nemzeti Színház) – IMRE ÉVA (Rosmersholm, Kolozsvári Állami Magyar Színház) – ZSIGMOND EMŐKE (Az üvegbúra, Örkény Színház)

A legjobb férfi főszereplő: IFJ. VIDNYÁNSZKY ATTILA (Hamlet, Vígszínház) – BÁNYAI KELEMEN BARNA (A salemi boszorkányok, szombathelyi Weöres Sándor Színház) – HARSÁNYI ATTILA (A kaukázusi krétakör, Kabaré, Miskolci Nemzeti Színház)

A legjobb női mellékszereplő: HARTAI PETRA (A salemi boszorkányok, szombathelyi Weöres Sándor Színház) – SODRÓ ELIZA (III. Richárd, Radnóti Színház) – MÉSZÁROS BLANKA (Berlin, Alexanderplatz, Katona József Színház)

A legjobb férfi mellékszereplő: KERESZTES TAMÁS (Háztűznéző, Katona József Színház) – KRISTÁN ATTILA (A gömbfejűek és a csúcsfejűek, Nemzeti Színház) – FANDL FERENC („Ahogytetszik”, Miskolci Nemzeti Színház)

A legjobb díszlet: ROSMERSHOLM (Kolozsvári Állami Magyar Színház, tervezte: Andrij Zsoldak, Daniel Zsoldak) – JÁTÉK A KASTÉLYBAN (tatabányai Jászai Mari Színház – Népház, tervezte: Horesnyi Balázs) – KÍSÉRTETEK (Centrál Színház, tervezte: Kálmán Eszter)

A legjobb jelmez: A HATTYÚ (Örkény Színház, tervezte: Izsák Lili) – A KRAKKEN MŰVELET (Átrium, Kultúrbrigád, tervezte: Tihanyi Ildi) – A GÖMBFEJŰEK ÉS A CSÚCSFEJŰEK (Nemzeti Színház, tervezte: Benedek Mari)

A legjobb színházi zene: CSONGOR ÉS TÜNDE (Maladype Színház, zeneszerző: Sáry László)

A legígéretesebb pályakezdő: FECZESIN KRISTÓF színész – KORODI JANKA színész – TARNÓCZI JAKAB rendező

Különdíj: SZÍNaRANY (Radnóti Színház)

Nem kevés szakmailag színvonalas, érvényes és gondolatgazdag produkciót láttam ugyan az évadban, köztük néhány valóban eredeti, izgalmas előadást is, de igazi reveláció nem ért. Ebből adódóan néhány kategória kitöltése (főként az előadásoké) nem azért okozott fejtörést, mert kicsi volt a választék, hanem azért, mert a viszonylag széles választékból nehéz volt egyik vagy másik produktumot kiemelni. Így aztán próbáltam eltérő karakterű bemutatókra szavazva minél többféle teljesítményre felhívni a figyelmet. A legjobb zenés/szórakoztató kategóriában erősen különböző típusú és ambíciójú produkciókra adott voksaim pedig azt is tükrözik, hogy a „kommersz” elnevezés likvidálásával meglehetősen szélesre tártuk a kategória értelmezési tartományát. A különdíjra a több-kevesebb invencióval teljesített Arany-bicentenárium legszínszerűbb bemutatóját javasoltam. A kimaradtak közül a legfontosabbak: Egy piaci nap, III. Richárd (Radnóti), „Ahogytetszik” (Miskolc), A mi osztályunk (Tatabánya), A salemi boszorkányok (Szombathely), Woyzeck (Sztalker Csoport, Nemzeti), Rettegés és ínség a Harmadik Birodalomban (Stúdió K, k2), Izland–Magyarország (FAQ, Jurányi), Rendezői változat (MU), Je suis Amphitryon (Trafó), Second Life (Orlai Produkció, Hatszín Teátrum).

Kellemes meglepetésként ért a frissen bemutatott magyar drámák rég nem látott erősségű mezőnye (így nem kényszerültem arra, hogy drámák helyett előadásszövegekre szavazzak), valamint az, hogy ebben az évadban az utóbbi években látottaktól eltérően a férfiakénál erősebb volt a női alakítások mezőnye. S noha a díszletek esetében szinte mindig a bőség zavarával küzdök, itt talán még a szokottnál is erősebb volt az idei verseny.

Végezetül az éppen csak kimaradók névsora: Szilágyi Ágota, Petrik Andrea, Udvaros Dorottya, Gonda Kata, Bánfalvi Eszter, Radnay Csilla, Martinovics Dorina, Szakács Hajnalka, Szabó Zoltán, Simon Zoltán, Ficza István, Márton B. András, Kiss Gergely Máté; Fekete Anna, Magyarósi Éva, Cziegler Balázs, Ambrus Mária, Vereckei Rita, Berzsenyi Krisztina.

 

ZAPPE LÁSZLÓ
Fidelio

A legjobb új magyar dráma/színpadi szöveg: Szenteczki Zita, Juhász András, Don’t Eat Group: A HALÁL KILOVAGOLT PERZSIÁBÓL – Závada Pál, Mohácsi István, Mohácsi János: EGY PIACI NAP – Czukor Balázs: HOME BANK

A legjobb előadás: MIGRÁNSOOOK (székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház, rendezte: Zakariás Zalán) – IV. HENRIK (Örkény Színház, rendezte: Mácsai Pál)

A legjobb rendezés: KINEK AZ ÉG ALATT MÁR SENKIJE SINCSEN (Vígszínház, rendezte: ifj. Vidnyánszky Attila) – VÁNYA BÁCSI (kecskeméti Katona József Színház, rendezte: Szász János) – ILLATSZERTÁR (nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház, rendezte: Mohácsi János)

A legjobb zenés/szórakoztató előadás: CSÁRDÁSKIRÁLYNŐ (kecskeméti Katona József Színház, rendezte: Béres Attila) – ILLATSZERTÁR (nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház, rendezte: Mohácsi János)

A legjobb független színházi előadás: QUEENDOM (MU Színház, rendezte: Szabó Veronika) – A HALÁL KILOVAGOLT PERZSIÁBÓL (DoN’t Eat Group, Trafó, rendezte: Szenteczki Zita, Juhász András)

A legjobb gyerek- és ifjúsági előadás: JANCSI ÉS JULISKA (Magyar Állami Operaház, rendezte: Rafael R. Villalobos) – A KISFIÚ MEG AZ OROSZLÁNOK (nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház, rendezte: Harsányi Sulyom László) – A RENDÍTHETETLEN ÓLOMKATONA (Hatszín Teátrum, rendezte: Földes Eszter)

A legjobb női főszereplő: LÁNG ANNAMÁRIA (A kaukázusi krétakör, Miskolci Nemzeti Színház) – TASNÁDI-SÁHY NOÉMI (A kaukázusi krétakör, nagyváradi Szigligeti Színház) – MÉSZÁROS SÁRA (A vágy villamosa, kaposvári Csiky Gergely Színház)

A legjobb férfi főszereplő: HARSÁNYI ATTILA (A kaukázusi krétakör, Miskolci Nemzeti Színház) – CSUJA IMRE (IV. Henrik, Örkény Színház) – FEHÉR LÁSZLÓ (Az öngyilkos, Forte Társulat, Szkéné Színház)

A legjobb női mellékszereplő: JORDÁN ADÉL (Ascher Tamás Háromszéken, Katona József Színház, Pintér Béla és Társulata) – PÁLMAI ANNA (Berlin, Alexanderplatz, Katona József Színház) – LOVAS ROZI (Üvegfigurák, Radnóti Színház)

A legjobb férfi mellékszereplő: ELEK FERENC (Ascher Tamás Háromszéken, Katona József Színház, Pintér Béla és Társulata) – POLGÁR CSABA (IV. Henrik, Örkény Színház) – POROGI ÁDÁM (Üvegfigurák, Radnóti Színház)

A legjobb díszlet: BORISZ DAVIDOVICS SÍREMLÉKE (Újvidéki Színház, tervezte: Alekszandar Popovszki) – A VIHAR KAPUJÁBAN (zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház, tervezte: Zöldy Z Gergely)

A legjobb jelmez: CHIOGGIAI CSETEPATÉ (sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház, tervezte: Bajkó Blanka Alíz)

A legjobb színházi zene: CHIOGGIAI CSETEPATÉ (sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház, zeneszerző: Katona Dávid)

A legígéretesebb pályakezdő: VECSEI H. MIKLÓS színész (Mondjad, Atikám!, Vígszínház) – DÉR ZSOLT színész (Munkavégzés során nem biztonságos, Katona József Színház)

Különdíj:

Ha teheted, támogasd a munkánkat bankkártyás fizetéssel vagy átutalással, hogy az 55 éves Színház folyóiratnak ne csak múltja, hanem jövője is legyen.